Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A múlt héten lement a Thália Humorfesztivál. Volt 14 előadás, melyek közül 6-ot láttam, ebből két éjszakai volt - két duplázás egy napra. Ez azért megviselt kissé, bár tényleg megérte, mert a nektek is beharangozott szombathelyi és miskolci (ill. nyíregyházi ) vendégjátékok mellett, amelyek tisztes szakmai színvonalon szólaltak meg, volt egy igazi gyöngyszem is.

Ráadásul az látható havonta 1-2 alkalommal, itt, Pesten - egy karnyújtásnyira tőletek, a Sanyi és Aranka Színház és Aproperában. Azok, akik már egy jó ideje olvassák a hírlevelemet, hátha emlékeznek arra, hogy pár éve hosszan magasztaltam Faragó Béla operáját az Átváltozásokat, amely tíz zenésszel, 8 énekessel szólalt meg zseniálisan maximum 4o néző előtt. Ez volt az utóbbi húsz évem egyik legemlékezetesebb előadása, másnap azonnal visszaültem rá és mivel nagy szerencsével megszereztem a zenei felvételt, ezért rengeteget hallgatom azóta is. 

A Sanyi Arankába azóta párszor betévedtem, csak jó előadást láttam - így ha százalékban kellene kifejezni annak a színháznak a sikerességét, ez lenne az egyetlen hely (Lukáts Andor színháza), amelynek a 1oo%-ot megkockáztatnám.

Jelenleg a nagy katarzis az örkényes Máthé Zsolt (szövegeket ír a Katonába is, ill. van neki egy "sötét" oldala is, RAP-számok, miegymás) előadása, a Thelma és Louise. Én hallottam erről a filmről, amelyből az előadás készült - de nem láttam (hát igen, ha az ember folyton színházba jár), tehát ennyi előismerettel ültem be. Négy színész, ebből kettő végzett operaénekes, ad elő egy Roadmoviet tenyérnyi színpadon (az autó egy szintetizátor) - egy paraván és néhány kellék segítségével. A két énekesnő helyenként énekel, máskor beszél - amíg az autó halad, addig végig zongorázik is. A száz perc egy részben végig lekötött, bár az előző előadás, ami után 5 perccel beültem rá szinte elaltatott, minusz tizes szintről jöttünk fel mindannyian plusz tízre - ami teljesítmény. Másnap megnéztem a filmet is, természetesen egészen más élmény, de a színdarab a maga szerényebb eszközeivel ugyanazt az életérzést képes volt visszaadni. Legszívesebben azonnal fogtam volna magam és mentem volna vissza azokra a helyekre, ahol a film játszódik - és amelyeket mellesleg én is többször bejártam, rendőri kíséret nélkül persze. Természetesen az alapvető tanulság nem az, hogy jobb az amerikai nyugaton autózni és meg-megállni istenhátamögötti helyeken, hanem egy kicsit az is, hogy mennyire kockázatos, ha valaki kidugja az orrát a maga jól megszokott életéből...

Ez az előadás lesz legközelebb a Sanyi és Arankában - febr. 23-án szombaton este. (Jellemzően havonta kétszer tudják játszani, érdemes a műsort figyelni.) Ennek a színháznak aztán semmi kerete reklámra, ezt se tudják hirdetni - kell nekik a propaganda, hiába jó az előadásuk. Jegy: 18oo Ft.

Ez a legfontosabb hír. A sok rutinszerű kőszínházi előadás után, amelyeket a nézők ellátására készítettek,   igazán nagy kontrasztot képezett ez, ami az alkotók belső igényéből született. Mellesleg Máthé Zsolt igazán szimpatikus volt a szakmai beszélgetésen is, tele van tervekkel, remélem, hogy Kovalik helyét előbb-utóbb átveszi - valaki kell, aki tud normálisan operát rendezni itthon (ezt szeretné). Olyan sokan nincsenek, akiknek ez a specialitásuk. Akik meg lennének (mondjuk Zsótér Sándor, hogy mondjak egy példát), nem kapnak elég felkérést.

Vilmával lenyomtunk egy szépen elénekelt, jól kiosztott Don Giovannit is tegnap, de megint kikészültem a rendezésen, csak kevésbé. Bretz Gábor jó Leporello volt, miatta mentünk. Márc.9-én meglátjuk a címszerepben is - lehet, hogy akkorra már egészen megszokom  a béna ötleteket is, amelyek ellen a szereplők nem tudnak védekezni. (http://opera.hu/hu/Don_Giovanni_1/201302101100/info - a teljes szereposztás itt van - Baráth Emőke különösen felkeltette a figyelmemet, még sosem hallottam, de lehet, hogy sokat nem is fogjuk, mert előbb-utóbb őt is elszipkázza valamelyik külföldi operaház. Még nagyon szerettük Bátori Évát is, Gábor Gézát, de összességében elmondható, hogy mindenki hozzá passzoló szerepet kapott - ugyanezek az énekesek egy másik, esetleg a régi Kesselyák-rendezésben jobban hatottak volna.

Febr. 1o-én, azaz tegnap elkezdték a Katona márciusi jegyeit is árulni. Fél órán belül eladták az összes Rükverc jegyet. Úgy látom a jóslatom simán beválik, csipkedjétek magatokat, ha meg akarjátok nézni - nagyon érdemes, nagyon kevés az ennyire jó előadás.

A héten kezdődik a Xerxesz-sorozat is szerdától kb két naponként fogjuk nézni, ha minden igaz.

Címkék: Katona Opera Thália Don Giovanni Lukáts Andor Sanyi és Aranka Színház Rükverc Thelma és Louise Máthé Zsolt Bretz Gábor

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr545085232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása