Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Kifejezetten derűs, jó hangulatú bemutató volt a Karinthy Színházban pénteken, az idei második. Vaszary Gábor életművének egy kevésszer bemutatott darabja a Klotild néni (egy korábbi előadást említ mindössze a színházi adattár). A két világháború közötti polgári környezetben játszódó vígjátékra számítunk, pontosabban bohózatra három felvonásban. És előre is bocsájtom: a Karinthy Színházban most is azt kapjuk, amire számítunk. Szórakoztató este ez, nem különösebben akarja a közönséget felrázni, nem üzeni azt, hogy változtassátok meg az életeteket, főleg nem politizál (egy fél utalás szinten sem). Azt érezzük, hogy megállt az idő, letettük a gondokat a ruhatárban a kabáttal együtt, beszélgettünk néhány kedves ismerőssel - a két szünet kedvez ennek is és a dohányosoknak is - és este tízkor jelentősen jobb állapotban jövünk ki a színházból, mint ahogy bementünk.

Én régen voltam ennyire fáradt és elgyötört, mint ezen a péntek délutánon. Rosszabb kondícióban nemigen mehettem volna színházba. Kiütött az előző esti színház utáni kettőig tartó blogírás, a munka, minden. Így az előadás előtt igazi megmérettetés állt: ki tud-e húzni a gödörből, vagy még inkább belenyom.

Karinthy Márton, aki ezúttal rendezői minőségében is köthető az előadáshoz, Húros Annamáriával terveztetett egy nagyon egyszerű, lényegében döntően függönyökből álló, könnyen felrakható szalonbelsőt. Kétfélék a függönyök, az áttetsző bordó árnyalat dominálja az első és harmadik felvonásban megjelenő lakást, a főszereplőét (Miller Zoltán). Jóval dúsabb kék drapéria lóg Kázmér ablakain, ami érthető is, hiszen az illető textil- és rövidárukereskedő (Marton Róbert). Tordai Hajnal jelmezei szintén a korszakra utalnak, elfogadhatjuk őket korhűnek. A díványt és az egyéb ülőalkalmatosságokat borító textilekkel néhány színésznek meggyűlik a baja, és az viszont kellemetlen, amikor kilógnak a nem korhű alig gyalult hokedli lábak a szalonban. Az első sorban ez nagyon zavaró volt, remélhetőleg a többi előadáson figyelni fognak és a játék hevében koncentrálnak az illúzió megtartására is.

Ahogy a bohózatok döntő hányada, a Klotild néni is a szerelmi háromszögekről, a házasságon belüli és kívüli viszonyokról szól. Minden férjet megcsalnak, ez az alaptétele. Különösen gyanús, ha valakinek a felesége hirtelen napi szinten kezdi látogatni betegeskedő nagynénijét, telefonálnak, de ha a férj veszi fel, akkor azonnal leteszi a hívó a telefont és végül: roppant gyanús, ha az asszony ékszert talál. A megcsalás tényét persze egyik férj sem akarja tudomásul venni, inkább a homokba dugják a fejüket. Ez pedig a végkövetkeztetés. Hogy mi van közben? A nyomozás, leskelődés. Van férj, aki mégis nyomozni akar, még úgy is, ha aztán nem von le semmiféle konzekvenciát az eredményből. (A férfiak hűtlenkedésére nem vesztegetnek szót, ez a darab arról nem szól.)

Legyen ennyi elég, akit érdekel, hogy ki az a Klotild néni és mi történik vele, az a helyszínen megtudhatja.

A színészi teljesítményekről azért essen némi szó. Karinthy Márton lényegében az ország összes színésze közül szabadon tud válogatni, szinte nincs senki, aki a saját színházában kap annyi feladatot, ami lehetetlenné tenné számára, hogy máshol is fellépjen. Jelen esetben a válogatás egyik fő szempontja az lehetett, hogy a bohózat néhány pontján beiktatott opera-betéteket tisztességesen meg tudják szólaltatni. Énekelni valóban tudó művészekre volt szükség, még akkor is, ha ezek a részletek viszonylag rövidek, sőt még annál is rövidebbnek tűnnek. Még elhallgattuk volna hosszabban is. Karinthy nagyon szereti az operát, már korábbi rendezéseibe is alkalmazta ezt a technikát, igazából nem lepődtem meg rajta. Feltétlenül élénkítette az előadást, különösen a Don Carlos és a Traviata néhány jól ismert és a cselekményhez illő motívuma.

A színészek közül a bemutatón messze a legsikeresebb a szobalányt játszó Egri Kati volt, illetve majdnem hasonló mértékben Szacsvay László, akinek megjelenése után  elindult a bonyodalom. Egri volt az egyetlen, aki nyílt színi tapsokat is kapott, több alkalommal is. Sem neki, sem Szacsvaynak nem jelenthetett különösebb kihívást a szerep. Eszembe jutott utóbbi néhány nyilatkozata, amelyben magát "színész kisiparosnak" minősítette. Játszik azt, amit kell. A közönség pedig "a" Szacsvayt kapja. Ugyancsak a szokásos - most már idősödő - amorózót alakítja Mihályi Győző, aki mindig meglep azzal, ahogy hódító pillantását még mindig hozza, amelyet én 1978-ban láttam tőle először, ha emlékezetem nem csal.

Maga a darab adós marad a központi szereplők, a férj és feleség kapcsolatának jellemzésével, sőt akármelyik másik kapcsolat mélyebb ábrázolásával úgyszintén, de mivel a szerző bohózatnak minősíti alkotását, így ez a hiányosság nem igazán számonkérhető. Pereg a cselekmény, nem unatkozunk. Benyomásom szerint néhány adalékkal hitelesebbé lett volna tehető a Miller Zoltán-Pápai Erika páros kapcsolata. Egészen addig, amíg nem halljuk őket Traviátát énekelni, nem igazán érthetjük, hogy miért házasodhattak össze, ilyen jelentős korkülönbséggel, de aztán is kérdéses marad, hogy milyen oka lehet a nőnek a megcsalásra, az elementáris unatkozáson kívül. Esetleg a férj kedveli az idősebb emberek társaságát, a legjobb barátja is ezért lett nála korosabb (Csere László), aki valóban jobban passzol az asszonyhoz. Miller szegény becsapott gyereknek tűnik mellettük, aki aztán inkább megmarad ebben a helyzetében. Miután a darab alaptétele az, hogy minden férjet megcsalnak, emiatt voltaképp nincs jelentősége, hogy az egyes házaspárok között mekkora korkülönbség van, lehetséges, hogy szándékosan mutat Karinthy egy szokásos fiatal nő (Bozó Andrea) - idősödő férfi (Mihályi)  - fiatalabb szerető (Marton Róbert) és egy fordított kapcsolatot is, hogy megmutassa, egészen mindegy a korösszetétel. Voltaképp jobb, ha mi is a szereplők példáját követjük és nem elemezgetjük tovább a helyzetet, hanem elfogadjuk olyannak, amilyen. Volt egy kellemes esténk és elégedjünk meg ennyivel. 

Színlap a színház megújult honlapján, képekkel!

Címkék: Mihályi Győző Bozó Andrea Karinthy Színház Szacsvay László Karinthy Márton Egri Kati Klotild néni

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr75564771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása