Mezei néző

Tíz előadás:

Kilenc előadás:

A tavaly megtekintett 238 előadásnál is nagyobb élmény volt számomra az Operaház Aczél András által szervezett éjszakai vetélkedője, 2015. május 9-én. Már azonnal a program befejezésének pillanatában tudtuk Vilmával, hogy jövőre is itt a helyünk. Az utóbbi idők minden zűrzavaros szövődménye ellenére is megvalósult ez a tervünk  és tényleg menni tudtunk. A szervezők egyik szeme sírhatott, a másik nevetett, mert az idei részt vevők között igazán nagy tömegben voltak jelen a tavalyiak, így a meglepetés tényező csak kisebb mértékben játszott szerepet az este folyamán.  (Ez egy "jövőre veled ugyanitt" típusú programnak néz ki.)

Bár a vetélkedő azonos felépítésű volt, de a Shakespeare évad miatt a 400 éve már halott szerző három művére koncentrált ezúttal - a Szentivánéji álomra, az Othellóra és a Rómeo és Júliára. Most, egy órával a program vége után igyekszem azonnal összefoglalni a történteket, később talán képeket is tudok csatolni, mert egy tanítványom is elkísért, aki fotózott is. (Az Operaháznak biztosan lesz elég fotója, tavaly is így volt. Kettőig több fotós is kísért minden csoportot...)

Nyolc előadás:

Kilenc előadás:

Kilenc előadás:

Lassan öt éve halogattam hónapról hónapra ennek az előadásnak a megnézését, amely az egyetlen volt az Örkény repertoárján, amelyet nem láttam - hétfő estéig. Miután jellemzően csak havonta egyszer van kitűzve és akkor is este tízkor, könnyen magyarázható a csúszás, pedig az előadás mellett szól nem kevés érv is...

Tizenegy előadás van, amit ajánlani tudok, viszont ezen az estén megismétlődhet a tavalyi évem legnagyobb, legemlékezetesebb eseménye, az Európai Opera Nap keretében ismét éjszakai vetélkedő lesz és erre meg is szereztem a regisztrációs jegyeket magam és lányom számára, aki tavaly ráadásul a nyertes csapatot erősítette, sőt most egy tanítványom is részt vesz a programban. Ez az, amire tűzön-vízen át megyek, bevállalva a tavalyi helyzetet, amikor még 2 napig élő halott voltam a teljes egészében kihagyott éjszaka miatt. Valószínűleg most sem fogok tudni ellenállni a kísértésnek, tavaly a vetélkedő vége után még 13h-ig írtam a posztomat. Még egy bő hét van hátra, de a várakozás fogja az egész hetet beragyogni, készülök megint arra, hogy szembenézzek a saját hiányosságaimmal, pont úgy, ahogy tavaly. Nem mintha nem 51 hete vártam volna ezt a napot...- Most két nappal előtte, amikor felteszem ezt, még annál is izgatottabb vagyok, de a felsorolt további előadások is bőven okozhatnak örömöt azoknak, akik azokat választják. (A bajnokra bejutni se könnyű, állójeggyel lehet, ha valaki hatra odamegy!)

Hét előadás, ha leszámítom, hogy a Müpában Fischer Iván előveszi tavalyi Varázsfuvola rendezését és angol-német nyelven előadják, mielőtt nagyszabású turnéra indulnak vele London-Brugge-Amszterdam-Berlin útvonalon. De nem számítom le. Most éppen egy héttel az előadás időpontja előtt miközben ezt gépelem, még fogalmam sincs, hogy ott leszek-e vagy sem, de már most nincsenek jegyek, tehát aki akarja nézni, az azért a véletlen szerencsére számítva próbálkozhat. (Aki annyira nem ragaszkodik a szereplőkhöz, vagy zavarja az angol nyelvű próza benne, az mehet az Erkelbe, ahol az Operakaland Varázsfuvola előadásaira azért nem lehetetlen a bejutás és nagyszerű énekesek vannak abban is - május 4-14 között, jellemzően napi kétszer. A darab igazi rajongói akár mindhárom szereposztást is bevállalhatják. )

Nyolc előadás: