Az előadás megnézése után nem gondoltam, hogy több, mint egy hónapot fogok csúszni az ajánlóval, de már három nap után világos volt, hogy elenyészően kevés jegy maradt rá úgyis, és nincs is igazán szükség rá – ezzel vigasztaltam magam. Nyomhagyás a nyomhagyás kedvéért. Ez valóban tiszta sor – Hernádi Judit +Kern András, mit kell rajtuk ajánlani? Kötődünk hozzájuk, és szeretnénk, ha végestelen végig követnék egymást az újabb előadásaik - még akkor is, ha nem a világirodalom legértékesebb drámáit használják a felmutatásukra.
Május 28-án lesz legközelebb, majd június 3-án és 4-én, és most az (át)írás pillanatába mindössze 20 eladó jegy van a háromra együtt. Ez a mai nézőhiányos időszakban káprázatos tény, ez a két színész simán meg tudja tölteni – a sokadik közös darabjukkal – a Belvárosi Színház meglehetősen nagy nézőterét. Aki le van maradva esetleg, azoknak mondom, hogy ezen kívül is ott van a Valódi hamisítvány, a Hitted volna? és a Válaszfalak is.
A Kalamazoo fájdalomcsillapítás száz percben, mindenkinek be fogja váltani az elvárásait, aki a két színészt szereti és őket akarja ismét látni - az Orlai Produkció ismét olyan előadást készített, amely sokak számára lesz örömforrás. Hernádi Juditot ismét hallhatjuk énekelni, és ez egy olyan plusz, amit még itt kiemelek, hogy a tovább nem kattintók is tudjanak róla.
Ezúttal a színház nem a határainkat feszegeti, nem az a kérdés, hogy ki tudunk-e szakadni a komfortzónánkból. Ahogy elkezdjük nézni a két színészt, akik által számtalan régi emlékünk is előjön, határozottan felélénkülünk, és ez még akkor is igaz, ha a történet menete nagyjából kiszámítható, és az alaphelyzetből mi is egy hasonló hangulati hullámzásokkal teli jelenetsort raknánk össze. Igazi amerikai bulvárt rendezett Sebestyén Aba, akit ebben a vállalkozásában többen is támogattak: Zöldi Gergely (fordító), Sós Beáta (látványtervező), Cári Tibor (zeneszerző). Jobb állapotban jövünk ki, mint ahogy bementünk, és akik a humoros és egyben romantikus, színészcentrikus előadásokat keresik, azoknak ez valóban ideális választás. A siker valóban hatalmas volt, amelyben persze benne van a színészek sok évtizedet magába foglaló életműve is.
Az időskori szerelemről, az élet kései újrakezdésének esélyéről van szó, és ez a téma láthatóan sokakat érdekel. A közönség átlagéletkora – az általam látott április 17-i előadáson – elég hasonló volt a játszókéhoz, tehát nemcsak a legendás színészek jelenléte, de akár a darab témája is megszólíthatta a többséget. Előbb-utóbb mindenki megöregszik, (az persze változó, hogy ki mikortól kezdi azt érezni, hogy már megy lefelé a lejtőn), de aki erre már néha gondol, annak biztosan jót tenne ez az előadás.
A Kalamazoo és a hozzá hasonló könnyű romantikus komédiák a válságosabb napjainkon jönnének igazán jól, akkor érezhetnénk legerősebben, hogy ki tudnak minket mozdítani hangulati mélypontunkról. Jelen esetben nem mondhatom, hogy várjátok ki az előadás napját, és ha szükségetek van mentőövre, akkor válasszátok ezt ki a még mindig bő színházi kínálatból – ahogy a jegytérképek bizonyítják, nem nagyon marad majd jegy az utolsó pillanatra.
Ps. A fotók az Orlai produkció FB-oldaláról származnak.
