Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

MIKÉNT VALÓSULT MEG SÁRIK PÉTER JAZZES KÉKSZAKÁLLÚJÁNAK ŐSBEMUTATÓJA?

A 2021-es év legnagyobb ajándéka számomra ez a projekt, amelynek apropóján elkezdtem figyelni Sárik Péter pályáját is, és rajta keresztül életemben először a jazz (általánosságban) is elkezdett érdekelni. Gyors egymásutánban nyolc koncerten néztem meg a Triót az újranyitás óta, ebből hétszer vidéken.

Ennek következtében már ilyen rövid idő után is kezdem ismerősnek érezni gesztusaikat, érzékelem játékstílusuk különbözőségét attól függően, hogy éppen kit kísérnek, de legjobban szeretem mégis, amikor önállóan lépnek fel. Van varázsa az örömzenélésnek.

Sarik borító

Eredetileg a jazz rajongók Bartókhoz térítése volt a szerző célja, de az én esetemben fordítva működött – mostanában Sárik Péter Kékszakállúját hallgatom legszívesebben a 14 felvételem közül. Lehet, hogy másokra is így hat majd, ezt mindenki kalkulálja be, aki a komolyzene felől közelít. Aki így jár, mint én, az frissen megújult honlapján tud további koncertjeikről tájékozódni, felvételeiket – köztük a Kékszakállút - megvásárolni.

Eddig összesen tíz bejegyzésben emlegettem őket, és külön ajánló készült a júniusban a Bartók Rádión nyilvánosságra került stúdió-felvétel apropóján is ehhez a koncerthez. (Az ebben leírtakat nem szeretném ismételni, akit érdekel, elolvashatja, hogy a színpadi előadással kapcsolatban előzetesen mire számítottam.)

Sárik - próba1Sárik Péter a próbán

A jogok lejárta óta jósolgatom a Kékszakállú reneszánszát, és ez most – a covidnak tulajdonítható késéssel – el is következett. Nemrég Szentendrén, majd Debrecenben is látható volt egy kétzongorás adaptáció (Coopera, Molnár Levente és Mester Viktória, Jean Klára és Szűcs Apor előadásában), amelyről nagyon jó véleményeket hallottam, amint lehet megnézem. Még két hét sem telt el közben, és jött ez az ősbemutató is.

03 Elso disszonancia 384x21603 Első disszonancia

Ez már nemcsak a hangzásról szólt, Gál Krisztián grafikáinak köszönhetően látvány is társult hozzá, amely szerencsére nem vonta el a figyelmet az énekesek játékáról – a kivetített képeket nem váltogatták folyamatosan. (Örültem, hogy nem hoztak létre egy filmet hozzá, az már kifejezetten veszélyeztette volna, hogy az énekeseket nézhessük.) Ebben a posztban ezek közül helyeztem el néhányat, aki az előadásról készült fotókra kíváncsi, az a bejegyzés harmadik részében fog azokkal találkozni.

Ez a Kékszakállú változat hangszerelésében új, és így nem kell hozzá a Bartók által meghatározott közel száztagú zenekar, ahogy többnyire láttam eddig - feltételezem, hogy ez az autentikus megszólaltatás alapja. Bartók nem írt korábban operát, fel sem merült benne praktikus szempont, hogy milyen nehéz egy nagyzenekart egy szopránnak áténekelni, a gázsik kifizetésére pláne nem gondolt.

12 Nagy csukott ajtokat latok 384x21612 "Nagy csukott ajtókat látok.."

Jelenleg mindössze 22 vonós van jelen a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarból, a Sárik Péter Trió és még egy zongorista, Bubernyák Zoltán és persze a két énekes, Miksch Adrienn és Cser Krisztián.

Nagyon sokszor elhangzott a művel kapcsolatos interjúkban, hogy az eredeti minden hangját tartalmazza az átirat, ÉS elsősorban Bartók népszerűsítése a célja. Olyan nézőknek szólna, akik nem hallgatnának Bartókot maguktól, és még nem ismerik a Kékszakállút. (Magyarán: aki jól ismeri, és nem érdekli egy akármiféle változat, az akár nyugodtan vehetné tudomásul, hogy létrejött egy ilyen mű, de nem pont neki.)

A koncert elején Hollerung Gábor karmester, a zenekar és a Fesztivál művészeti vezetője felmérte, hogy hányan ismerik a darabot, és kiderült, hogy a jelenlevők 90%-a. Ezek szerint a közönség összetétele lehet, hogy sokban nem is tért el attól, mintha „csak” egy hagyományos BDZ-Hollerung Gábor által fémjelzett előadást tűztek volna műsorra, illetve a jelenlévő Sárik Péter rajongók is tájékozottak.

16 A te varad fala veres 384x21616 A te várad fala véres

A kevés beavatatlan közül egyet én vittem magammal, aki erre a két napra befogadott otthonába, sőt meghallgatta a mű vázlatos, egy-két zenei motívummal illusztrált elemzését is - alig hosszabban, mint amennyi ideig maga a koncert másnap tartott. Érdekelte, eljött, érthető, sőt élvezhető volt számára az előadás. Miután ő a jazz felől érkezett, elmondható, hogy velem ellentétben éppen a Sárik Péter által kinézett célközönség tipikus tagja volt. Feltétlenül jó jel, hogy megfogta az előadás, nem bánta meg, hogy velem tartott. Várható, hogy Sárik Péter saját közönsége majd hasonlóan fog reagálni a pesti előadásra. Patakon igazi siker volt, és ennél még nagyobb lesz egy nagyobb méretű nézőtéren, ahova sokan eljutnak majd, akiket csak a távolság tartott vissza eddig.

Beavatásra ez a verzió feltétlenül alkalmas, mivel könnyebben befogadható - kevésbé nyomasztó - , mint az eredeti. – Ez volt az első benyomásom, és ez meg is maradt az élő bemutató után is.

Az nyilvánvaló, hogy egy Sárik Péter Trió fellépést jóval egyszerűbb megszervezni, ehhez viszont kellett a Zempléni Fesztivál háttere, és kellett a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, illetve Hollerung Gábor személye is, akinek szavaiból (és az általa vezényelt korábbi KSz-előadásokból is) egyértelmű, hogy nemcsak aprólékos részletekbe menően ismeri a Kékszakállút, de mélyen hisz az átirat értékeiben is, és jelenleg ez a legfőbb garanciája a továbbjátszásnak.

17 Fegyvereshaz 384x21617 Fegyveresház

Miután elég sokat (bár nem eleget) láttam az énekeseket korábban, és az utóbbi időben valóban minden lehetőséget megragadtam, hogy Trió koncertjein minél árnyaltabb képet kaphassak az ő játékstílusukról is, volt előzetes elképzelésem, hogy milyen hangulata lehet egy jazzes Kékszakállúnak. A precízen, szólamonként rögzített stúdiófelvétel után lazább koncertre számítottam, még esetleg plusz improvizációkra is (na jó, erre azért csak kicsit) – fel nem merült bennem, hogy ez a „minden hang benne van” valójában rendkívül megköti a zenészek kezét, és mintha a jazz szellemiségével ütközne is. (Miután nem vagyok szakértő, ez itt hangsúlyozottan egy mezei néző benyomása. Valamit megváltoztatni és megőrizni egyszerre nem tűnik egyszerűnek, sőt szinte lehetetlen, nagyjából úgy, mint egy előadás bemutatása írásban. De jöhet erre a szokásos Nagy László-mottóm: "ha reménytelen a lehetetlen, elbukásunk is ünnepély" - már a kísérlet, az útkeresés is érték.)

SárikPTrioKSZ1Koncert közben a Sárik Péter Trió

Időnként ugyan egyes instrumentális átkötő részekben „elszabadul” a jazz, ezek Sárik Péter kommentjei a műhöz, és az előadásnak ez a része tetszett nekem a leginkább, de a Trió az idő legnagyobb részében nagyon feszesen be van építve az egész zenekarba Gálfi Attila, kedvenc dobosom körülkerítése jelképesen ezt fejezi ki, aki még így sem veszíti el szokásos derűjét.

Előadóként feltétlenül hálátlanabb helyzetbe került a zeneszerző, nagyobb kötöttséget jelent karmesterhez és szólistákhoz is igazodni. A Trió számára sem örömzenélés nagy együttes részeként pontosan, improvizációk nélkül működni. Lehet, hogy kicsit ők is úgy érezték magukat az előadásban, mint Judit, amikor először látta meg, hogy milyen a vár, ahova meghívták.

Feltehetően kevesebb nehézséget feltételezett a szerző, amikor Kesselyák Gergely felkérte a Miskolci Operafesztivál nevében a mű megírására. (A mű elkészítéséről adott interjúból ez egyértelműen kiderül, rengeteg munka van a bemutató elkészítése mögött.

24 Viragok 384x21624 Virágok

 Sárik Péter komfortosít, felszerel egy-két lámpát, elhelyez néhány fotelt, de nem építi át a műemlékvárat, nem is gondol a falak áthelyezésére - nem viszi rá a lélek. Pláne nem hordja szét a köveket, nem épít belőle másik várat. (Lehet, hogy van olyan, aki erre vágyna, hogy ezt megtegye, különösen annak fényében, hogy akárki bármit kitalál a mű kapcsán, az eredeti sértetlenül megmarad, akármikor elérhető számos lemezen, akár a BDZ korábbi CD-jén is, amely a spotify-on elérhető, és egy részlete a youtube-on is. Ha van valami felesleges, Bartók érdekeit védeni, akinek ráadásul csak használhat, ha foglalkoznak vele. Többen tisztelik, mint ahányan rendszeresen hallgatják.)

 

SárikPtrioKSZ5A karmester: Hollerung Gábor

Az előadásban a jazz és a komolyzene összeilleszthetősége a nagy kérdés, mennyire sikerül egy jó középutat találni. Ami megszületett, nekem kellően élvezetes, nem mazochizmusból hallgattam hetekig csak ezt a Trió „BartókX” lemezével felváltva, mégis azt a tábort erősítem, amely a TÖBB JAZZ felé tolná a produkciót. (A bejegyzés negyedik részében lesz szó a koncert első felében elhangzó Káel Norbert átiratáról, aki más logikával dolgozik.)

25 Birodalom 384x21625 "lásd ez az én birodalmam"

Sárik Péter a középúton igyekezett haladni, észrevette, hogy Bartók zenéje mennyire közel van a jazzhez, de tisztelettel viszonyult hozzá. Nem jutott el még odáig, hogy szabadon válogasson a motívumok közül és ne ragaszkodjon mindenáron az összes hanghoz. Ahogy kinéz, könnyen a „Molnár, a fia és a szamár” sorsára juthat, ha az eddigi fogadtatást nézem, és a legjobb, amit tehet, ha a saját nyomvonalán marad, amely történetesen mentes a szélsőségektől

Sárik11

Jelenleg drukkolok, hogy EZ a verzió minél többször megszólalhasson, akár más előadókkal is. Azon leszek, hogy ott legyek a megfelelő időben és helyen, hogy ennek a műnek a későbbi útját nyomon tudjam követni. Addig pedig nézem Sárik Péter Triójának a koncertjeit, különös tekintettel BartókX programjára, amely esetén hasonló megszorító körülmények jelenlétét nem érzékeltem.

Ez az este az év zenei eseményének ígérkezett, és továbbra sincs kétségem, hogy az is volt. Még mindig alig hiszem, hogy valaki képes lesz a maradék négy hónap alatt előállni bármivel, ami ezt elhalványítja.

39 Darab tetopontja Siro gesztus 384x21639 - A darab tetőpontja

--------------

Amíg nem készít a szerző csak hangszerekre írt változatot, addig minden előadás kizárólag akkor működhet, ha az énekesek a középpontba tudnak kerülni, és semmi nem vonja el róluk a figyelmet tartósan.

Az énekesek súlya megmaradt a produkcióban, a jazzes változat is éppúgy Kékszakállú és Judit vesztes-vesztes játszmájáról szólt, mint ahogy a hagyományos előadások szoktak, így én sem hagytam őket figyelem nélkül, sőt külön bejegyzést kapnak ők ketten. Mert megérdemlik.

Aki Miksch Adrienn és Cser Krisztián szerepformálásáról elolvasgatna néhány oldalt, az kattinthat is a harmadik részre.

33 Tudom-tudom Kekszakallu33 Tudom tudom Kékszakállú, mit rejt a hetedik ajtó...

PS. Gál Krisztián grafikáit a szerző és Sárik Péter bocsájtotta rendelkezésemre, az előadásról szereplő fotó pedig a Zempléni Fesztivál FB-oldalán került nyilvánosságra. További fotók megnézhetőek a harmadik részhez kapcsolva.

Címkék: Sárospatak Hollerung Gábor Kékszakállú Cser Krisztián Zempléni Fesztivál Sárik Péter Miksch Adrienn Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Gál Krisztián Gálfi Attila Fonay Tibor Bubernyák Zoltán

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4116667148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása