Esztergomból Miskolcra indultunk, és az első bejegyzés után most itt van János második opusza is, én pedig kiegészítem néhány aprósággal.
Márianosztrából Nógrádba volt a séta.
Nógrádi templombelső - jó akusztikával BFZ templomi koncertre vár :)
A második nap az utazás egyik mélypontján indult. Olyan eső volt, amelyen látszott, hogy nem fog leállni, és azt is sikerült megtudnunk, hogy egész hétre hasonlót jeleznek.
Ott voltunk már eleve elég nedves cipőkkel, hiszen Márianosztra határában azért elkapott minket is a vihar, de a jégeső ide nem ért el, azt csak később ismertük meg. Láttam Jánoson, hogy az apja nélkül nem érzi magát biztonságban, miközben én végig tudtam, hogy meg tudjuk csinálni. Nagyon egyszerű és érthető lett volna itt feladni és hazamenni a Wagner napok közvetítéseire. (Hát igen, ez volt az egyik ár - mindegyikről lemaradtunk.)
Esőben indulni, majd a Kálvária felé menet még azt is átélni, hogy tehenek számára lekerítették a rendes utat és minimális kitérő is kell - nem volt egyszerű. Ugyanakkor a Kálváriáról nagyon szép volt a kilátás, és beszélgetéssel jól bírtuk Kóspallagig. Közben meghallgattuk Lovas Rozi első podcastját (Egyszer lent sorozat - a túra alatt mindegyiket végighallgattuk menet közben). Miután ez Erőss Zsoltról és a feleségéről szólt, a gyász kezeléséről, csak láthattuk, hogy azért ehhez képest a mi helyzetünk csak egyszerűbb.
Ettől a naptól kezdve végig János nézte a telefonján az útvonalat és leginkább ő irányított. Elég jól tájékozódik, ez kiderült.
Kóspallagon a focipálya melletti padon uzsonnázva latolgattuk a hogyan tovább-ot, mert legalább három verzió kínálkozott. Én szívesen mentem volna a Nagy Hideg-hegyen át, János a szokolyai útvonalat szerette volna. Ekkor folyamodtunk telefonos segítségért, és a családfő javaslatáról be kellett látni, hogy az a legésszerűbb. Mentünk Királyrétre, és ott látszott az út folyamán először, hogy más is kirándul.
János nem említi, de Kóspallagon volt egy viszonylag hosszabb beszélgetésünk egy gombagyűjtővel is, és utána találkoztunk Feri bácsival, aki szintén a hegyet javasolta.
Ez a két beszélgetés nagyon jól esett, János is bátrabban ment tovább.
Nógrádra már elég ziláltan értünk be, viszont a templom, a plébánia és a vendégház is nagyon jó benyomást tett ránk. Azonnal eszembe jutott, hogy ez az a hely, ahol jó lenne egy BFZ templomi koncerten részt venni. A templom gondnokának is tetszett az ötlet, hátha még lesz is belőle valami.
A nógrádi vár nincs elkerítve, bármikor meglátogatható, Béla bácsi vendéglőjében is jól elbeszélgettünk - a tulajdonos feleségével és néhány vendéggel, jó benyomásokkal zártuk az estét.
A telefonom ezen a napon már nem akart internetre kapcsolódni, azóta sem akar - lényegében innentől próbálhattam ki milyen az offline élet.
