A szerkesztő folyton törli a bejegyzésemet - ez itten a harmadik nekifutás....így ez most rekord-rövid lesz.
„Mézet együnk, vígan legyünk, búsulásra nem születtünk” – ebben az idézetben tudom összefoglalni a győri Vaskakas Bábszínház Cini-cini muzsikájának üzenetét.
Kocsis Rozi rendezésében szép színes függönyök előtt tücsköt és (katica)bogarat láthatunk, zenélő halakat és végül a nagy attrakció: a medve is megjelenik. A gyerekek egy része szemmel láthatóan különösen felvillanyozódik a hegedülő tücsöktől és a csellózó medvétől. Megnyugtató. A kísérő anyukák is élvezik az előadás és saját kis csemetéjük látványát, folyamatosan fényképeznek. (Most készíthettem volna képeket az előadásról - jutott jó későn eszembe...) Egy-egy szkeptikusabb tekintetű apukát látni azért, akik valószínűleg nem egészen önszántukból váltak az élmény részeseivé. Nem adják magukat olyan könnyen át, de a medve végül őket is lefegyverezte.
Az előadás célcsoportja egyébként a három éveseknél nem idősebb korosztály. Én véletlenül keveredtem be, mégpedig ezúttal a tavaszi szünetét töltő ötéves fiammal. Meg kellett állapítanom, hogy a két előadó (Rab Viki, aki zeneszerzőként is jegyzi a produkciót és Szúkenyik Tamás) mindkettőnket lekötött. A hét folyamán először éreztem, hogy 25 percen át kizárólag pozitív energiák sugároznak a színpadról és ez kissé megnyugtatott. (Nem mintha ezáltal most a színház tükröt tartana a valóságnak, de lehet, hogy 3 éves kor alattiaknak ez még nem is kellene.)
Voltam idén már egy másik babaszínházon is és ahogy akkor, most is nagyon sokat nézegettem a közönséget is. Jó látni, hogy van ennyire sok igényes szülő, aki az apró gyerekét elhurcolja ilyen előadásokra is. A gyerekeket érdekelte a színház, kétség sem fér hozzá. Az, hogy a későbbiekben annyira nehéz valakit rábeszélni, hogy jöjjön el egy előadásra, nyilván onnan eredeztethető, hogy sok rossz élmény után nem vágynak egy újabb unalmas előadásra. Nagyon fontos a gyerekeknek szóló színház minősége és a tapasztalataim szerint a mai magyar bábszínházak kifejezetten igényesek is. A pestiek és a vidékiek is egyaránt. Már csak az a feladat, hogy el kellene juttatni minél több gyereket ezekre az alkalmakra.
