Van úgy, hogy az ember letér a jól bevált csapásról és más színházakba látogat, nem a törzshelyeire (ami az én esetemben leginkább a Nemzeti-Opera-Örkény színház). A múlt héten véletlenül alakult úgy, hogy kb. az 5 Mefistofele (Opera) megtekintése után gondoltam, kicsit rizikósabb előadásokat is bevállalok.
Múlt hétfőn végre, kisebb (7 év) halogatás után - 2005-ös bemutató volt! - elszántam magam, hogy Geszthy Veronika kedvéért megnézzem a Raktárszínházban, ami az Operett stúdiószínpada, a Lili bárónőt. Szerepelt benne még egy operista is, Vadász Dániel. Mindkettőjükről igen jó emlékeim voltak különböző Kovalik Balázs előadások kapcsán, Geszthy Veronika egyenesen Susannát játszotta a 2006-os "sárga" Figaróban, a Millenárison.
Ez a Lili bárónő kissé lagymatag állapotba került ennyi idő alatt, de operetthez képest még így is eléggé kidolgozott rendezésben látható. Béres Attila egy jobbfajta rendező, ehhez az előadáshoz is csak még egy kis plusz kellett volna. Én egy operettől elvárom (szinte sose kapom meg) az illúziót, és azt a minimumot, hogy a szerelmesek kapcsolata hihető legyen. Ha ez megvan, akkor már meg lehet bocsátani néhány apróságot (pl. ha valakinek nincs hangja, vagy nem tud táncolni), de ha a darab vázát adó kapcsolat nem élő, akkor minek az egész? Elandalodni megy a néző, a boldogság pillanatnyi illúziójáért, a feledésért fizet akár 8ooo Ft-ot is (nagyszínpadi előadás esetén). Jelen esetben 3500-as jegyek vannak és ha valaki az utolsó percben megy (délután még korai érdeklődni), negyedórával a kezdés előtt, akkor 1000 Ft-os pótjegyeket kiadnak. Elégedett voltam persze magammal, hogy ezt kisütöttem, hiszen vagy 8 éve nem voltam az épületben sem.
E módszert kis létszámban (1-2 fő) ajánlani tudom. A szervezésre menni ill. a pénztároshoz sokkal előbb nem érdemes fordulni, nagyon kellemetlen stílusuk volt, nem keltették azt a benyomást, mint akik nézőket akarnak toborozni. (Én bénáztam és korábban akartam jegyet szerezni.)
2013.márc.1., a feltöltés ideje: azóta sem jártam az Operettben, az említett Lili bárónő még foltokban előttem van azért. Még mindig azt gondolom, hogy jó, hogy megnéztem - persze a saját bejegyzésemet olvasva csak Susannaként jön elő Geszthy Veronika, nem tehetek róla.