Február 14-én lesz egy éve, hogy a blogomat elkezdtem. Körülbelül négyszáz bejegyzés, majdnem ugyanennyi előadásról. December huszadika óta nagyjából inaktív voltam (téli szünet, félévi dolgozathegyek, fiam kórházban - ennyi kifogást tudok említeni). De színházban se nagyon jártam, mindössze 9 előadást néztem egy hónap alatt. Negatív csúcs. Most jöttem rá, hogyha a vágyaimnak megfelelően a tavalyi évben is kapok magyarórákat, soha nem lett volna erőm vagy időm belekezdeni egy ilyen blogba. Fel sem merülhetett volna.
Mivel látom, hogy vannak olvasóim, a blognak így is volt forgalma, új bejegyzések nélkül is - most már nem adom fel. Volt előnyöm is belőle, hiszen néhány színház meghív, mert örül, ha írnak róla akár egy ilyen magánblogon is. Más helyekre, ahova eddig évtizedeken keresztül könnyen beengedtek főpróbát nézni, most már nem mehetek, csak ha mezei nézőként "rendes" előadásra jegyet váltok. Azért mindennel együtt ez mégis csak egy pozitív mérleg.
Most itt gyorsan megjegyzem: a következő három napban a meg nem írt posztokat pótolom, amennyire csak lehetséges. Ez 7 bejegyzés lesz.
Mivel a megnézett előadások egyrésze nemigen lesz többet Pesten, ezeknek az emlegetése annyira nem sürgős, viszont vannak olyanok, amelyekre érdemes figyelni. Rögtön elsőként említeném a tegnap látott I.Erzsébetet a Szkénében, amely alapján Fodor Tamás sikerrel indulhatna a kritikusdíjért, mégpedig a legjobb női főszereplő kategóriában. Legjobb mellékszereplőnek két művészt is erős esélyesnek érzek és magam sem tudom, hogy melyikük tetszett jobban: Nagypál Gábor illetve Bercsényi Péter. Utóbbit, a Bábszínház oszlopos tagját, aki ettől függetlenül független előadásokban is feltűnik, keveset láttam (de azért igen, lsd. Kivi, Szeret...lek, Állampolgári ismeretek). Most rácsodálkoztam arra is, hogy mennyire szép hangja van. Ez prózai színészeknél nem túl gyakori, esetleg a HOPPArtban, amelynek néhány tagja (Herczeg Tamás pl.) most ebben a formációban (Vádli) is színre lépett. Aki nem ismeri, annak különösen revelatív lesz Bercsényi Péter Stuart Máriája. Fodor Tamás erős ellenfélre találna Börcsök Enikőben, aki a Téli utazásban (Zsótér megint Jelineket rendezett!) nyújt felejthetetlen alakítást. (Víg Házi Színpad) Hasonlóan a jónéhány évvel korábbi Iglicre, egészen nagyszerű és nyomot hagy.
Ezen kívül ezekben a napokban megy a Zeneakadémián az opera-vizsga sorozat. Azt, hogy most van időm ezekre a sorokra egy óriási bénaságnak köszönhető: este hatkor vettem észre, hogy a mai színházjegyemre 17h van nyomtatva kezdési időpontnak. Mivel a sorozat másik három tagja este hétkor kezdődik, fel sem merült bennem, hogy a kezdési időpontot figyelmesen megnézzem. (Ez itt a reklám helye: a Zeneakadémián szombaton és vasárnap is van még 1-1 külföldi operavizsga. A jegyek ugyan elfogytak, de biztos lesz üres hely, van aki nem megy el, ahogy ma mi is távolmaradtunk.)
A februári műsor nem oly gazdag, mint ahogy emlékezetem szerint szokott lenni, de az is lehet, hogy csak én látom így. Most csak azokat az előadásokat fogom kiemelni, amelyek engem némi izgalommal töltenek el, amelyekre én készülök. A korábbi havi ajánlókban említett repertoár-előadásokat nem erőltetem ismét, illetve mindenkinek javaslom, ha egy színház kapcsán érdekli a véleményem, akkor a színházankénti keresésre kattintson és akkor némi benyomása kialakulhat. Esetleg csak az, hogy oda nem járok. Ha össze bírom magam szedni, akkor színházanként megnézem, hogy mi az, ami nagyon hiányzik és igyekszem pótolni, mert a négyszáz előadás így is csak kis részét fedi le a pesti színházak kínálatának. (Az megint más kérdés, de szubjektív, hogy ami kimarad, az mennyire fájó hiányt hagy. Vidékre mindenképp jó lenne járni, érzem a hiányt és emiatt is mentem el január elején a három szabadkai vendégjátékra legalább.)
OPERA
Miután az Opera már az évad elején közzétette a műsorát és árulja a jegyeit, hónapok óta a Mefistofelére készülök. Rendszeresen eszembe jut. Ez az előadás az, amelyiket tavaly két héten belül hat alkalommal láttam, jelenleg hármat terveztem. A tavalyi tapasztalat alapján én egyértelműen a Bretz-Fekete-Létay Kiss trióra szavazok, azaz a február utolsó négy időpontja az igazi, ha már elmentek. Sajnálatos, hogy rengeteg eladó jegy van szinte mindegyik napra, ami viszont az érdeklődőknek azt is jelenti, hogy még van esélyük. Ha egy előadást nézhetnék csak az évadban, ez lenne az. Minél többet hallom az előadást, annál jobb, de akinek nincs ideje négyszer megnézni, egyszer is érdemes.
Ezen kívül a már holnaptól látható Szerelmi bájital is kifejezetten ígéretes, annak is a Kálmán Pétert-Pataki Potyók Dánielt és Hajnóczy Júliát is tartalmazó szereposztása az, amelyik nekem igazán tetszik. Sajnos Molnár Levente egy másik kombinációban énekel, azaz választásra kényszerül a néző. (Többszöri megnézés is lehetséges.)
Ha már opera: Miskolcon van egy Don Giovanni, nagyon jó énekesekkel. Én igyekszem megnézni, benne van Cser Krisztián, Hábetler András, Geiger Lajos, Szolnoki Apollónia, akiknek a pályafutását szinte a kezdeti időktől követem. Az optimális szereposztás febr.6-án és 14-én hallható. Akinek Miskolc útba esik, vagy netán ott lakik, az menjen rá. (Azt már korábban írtam, hogy van kétféle Sirály is. Azt is érdemes.)
THÁLIA
A hónap elején megint lesz Humorfesztivál. Engem több előadás is érdekel, de a győriek Kriplije leginkább, Járai Máté ritkán nézhető - sajnos - Pesten. Fut a Thália Független Projekt, széles a választék.
NEMZETI
Mivel a programtervezésnél mindig előnyt élveznek a vendégjátékok, hiszen vidékre nemigen jutok el, örülök, ha házhoz hoznak valamit. Lesz miskolci A vágy villamosa (17-én) és tatabányai Nóra (25-én). Ezek jóhírű előadások, beírtam őket a naptáramba. Jön a Nemzeti újabb nagyszínpadi előadása, az Ahogy tetszik. Trill Zsolt a női főszerepben mutatkozik, majd kiderül, hogy mennyire indokolt ez. Ismét kitűztem a Fodrásznőt és a Mesés férfiakat is. Utóbbiban a kis Vidnyánszky Attila is fellép, aki Nagy István néven is szemet szúrna a tehetsége miatt.
KARINTHY SZÍNHÁZ
Csak azért is kevéssé ismert szerzőt szed elő a direktor megint, Csathó Kálmán darabját: Te csak pipálj, Ladányi! Vígjáték. Emellett muszáj még csak azért is ismét ideírni Az Ördögöt (Molnár Ferenc-darab Szabó P. Szilveszterrel és Balikó Tamással), az igazán jó lett, erős emléket hagyott. Keveset tudják játszani, résen kell lenni, ha valaki jegyet akar rá szerezni.
MAGYAR SZINHÁZ
Most fogom tudni megnézni a decemberben bemutatott Közellenséget, ezt várom. Lesz bemutatójuk is, az Utazás a koponyám körül.
BUDAPEST BÁB
Érdekes lehet a Trisztán és Izolda, Csizmadia Tibor új rendezése.
JURÁNYI
Itt a szokásos óriási választékból a Párnaember az, amelyiket kiemelnék. Ez azért is emlékezetes, mert a bemutatójának a napján esett le a fiam a fáról a játszótéren. Egy rossz lépéssel lehetetlenné tette egy nagy halom dolgozat gyors kijavítását, és sem ennek a bemutatójára, sőt a
KOLIBRI SZÍNHÁZ új premierjére (Doktor Proktor) sem tudtam eljutni. Négy előadás törléséért némi vígaszt nyújt, hogy a gyerek fejsebe szépen gyógyul - ha valakit ez a mellékszál is érdekel. (Viszont betekinthettünk megint az egészségügy működésébe. Annyira nem hiányzott, hogy november után most ismét visszafeküdjünk a János kórházba.)
MARCZIBÁNYI TÉR
jan.26-án lesz egy előadás, amelyben Szűcs Nelli nézhető - Absinth. Nem kapott túl nagy reklámot. Akit érdekel, nézhetné. Havonta van egy-egy vidéki vendégjáték itt is akad. (Kecskemétiek jönnek februárban, 9-én - "Jövöre veled, itt")
ÓDRY SZÍNPAD
Még mindig nem láttam a Hitgyógyászt, de lehet, hogy ez a febr. 6. nem is lesz jó most sem. A mezei nézők elé kerül viszont a Philoktétész, ezt melegen ajánlottam már nektek. Ez valóban jó élmény, invenciózus előadás.
RADNÓTI SZÍNHÁZ
Decemberi bemutató volt a Hedda Gabler. Nekem tetszett annyira, hogy még egyszer kiemeljem. Sőt, ezt akár még egyszer meg is nézném. (Nemsokára tanítom Ibsent. Ez pont olyan előadás, amelyik ideális lenne a tanításhoz is. Ha szeretnének a diákok színházba járni...Hátha lesz olyan gimnazista, aki elvetődik rá, csak ezt remélem.)
RÓZSAVÖLGYI SZALON
Ugyan teljes gőzzel működnek, az eddig futó bemutatók is tele vannak, jön ismét egy újabb: Gyilkosság telefonhívásra. Szervét Tiborral. Szorul a hurok a címe a januári bemutatónak, amelyet már beharangoztam. Jó látni ismét Bánfalvi Esztert. Hibátlan, amit csinál. Igen jó Forgách András és Balikó Tamás is.
SZKÉNÉ
A Szkéné nagyjából tele van februárra már. Nemcsak a Pintér Béla, Horváth Csaba előadásai is, hanem mindegyik. Ahogy az elején, még egyszer az I.Erzsébetet ajánlom itt nektek a régebbi darabok mellett. Ami nagy szám a Szkénében: nincs igazi csapda, amire azt mondanám, hogy "jaj, csak azt ne." A Nemzeti tavalyi közönsége részben ide jöhetett át, ezt valószínűsítem. Tegnap szinte többségben voltak a középkorúak és idősebbek, lehet, hogy diákkoruk óta nézik Fodor Tamást és miatta jöhettek.
Nagyjából ennyi férhet nekem a februárba.
Közben három óra lepergett. Azt hittem, hogy gyorsan készen leszek. De nem. Elkezdtem közben nézni is (inkább hallgatni) a pesti Mefistofele felvételemet...Aki nem látta, az tényleg menjen el. Van olyan előadás, amelyikre már 800 Ft-ért van látó hely is...(III: em. oldalülés I. sor) - most még.
