Mezei néző

Jó néhány éve hagyomány az Operaházban, hogy az évad végén fokozzák még a feszültséget. Idén 25 kitűzött bemutató volt, 21 már megtörtént. Közülük néhány az idei Faust-évhez szorosan is kapcsolódott és a napokban elkezdődött fesztiválon ismét lejátsszák őket. A kéjenc útja ma lesz utoljára, A bűvös vadász , Zsótér Sándor rendezése - benne Cser Krisztián mellett egy újonc vadásszal, Nyári Zoltánnal - a következő héten kétszer.  Aki ezeket kihagyta a télen, most még pótolhat, nem mintha nagyon sok jegy maradt volna. Kétszer nézhető lesz ismét a Mefistofele is, Kovalik Balázs eddigi utolsó nagy itthoni dobása. Pénteken következik egy nagyságrendekkel kevésbé ismert Faust-interpretáció is, Busoni Dr Faust című operája. (Utóbbi mindössze kétszer, és nem kerül repertoárra jövőre.) Az említetteknél még jobban kiemelődik Gounod operája, amelyik összesen hét alkalommal kerül a nyilvánosság elé május utolsó két hetében.

Hat előadást javaslok megfontolásra.

Kilenc előadás szerdára:

Kilenc előadás keddre:

Tudtátok, hogy a Zeneakadémiának van kupolaterme? Én ma voltam ott egy kortárs zenei hangversenyen és utána még egy igazi nagytermi előadáson, a Concerto Budapest közreműködésével. (Vezényelt: Keller András) Utóbbit megismétlik még holnap (pontosabban: ma) is. Én a két programot összekombináltam és így valami egészen különleges élményhez jutottam hozzá. Ami következik az valóban csak néhány gondolat, ami eszembe jutott a két koncert közben és kapcsán, még annyira sem fog hasonlítani holmi kritikára, mint a korábbi bejegyzéseim. A lényeg: érdemes nézegetni a Zeneakadémia honlapját, vannak izgalmas koncertek (van amelyik ráadásul ingyen), érdemes ezeket kipróbálni.

Nyolc lehetőség hétfőre. Én már nagyon érzem a végét az évadnak...még most lehet a kimaradt előadásokat pótolni.

Gounod Faustját mutatja be az Operaház, benne főszerepben lép fel végre Bretz Gábor. Lassan egy éve nem láttam, így ez az előadás a Faust-fesztivál kiemelt és feltétlenül megnézendő eseménye lesz. Azt hiszem, nemcsak nekem. A kiposztolt képekről úgy tűnik, hogy modern rendezésre lehet számítani. Bizakodjunk. Ezen kívül:

Nekem tizenkét nap szünet (közben tizenegy megtekintett előadás) választotta el a Faust I. részét a másodiktól.Egészen biztos, hogy másként hatott volna egyből az előadás másnapján visszaülni, de az Átrium Parasztopera fesztiválja túl csábító volt, nem tudtam a kísértésnek ellenállni. Az idő távolságon kívül a másik jelentős szempont egy ilyen komoly koncentrációt kívánó előadásnál a néző állapota. A színészekről természetesen feltételezzük, hogy akár havonta húsz estén is az aznapi darabra egészen ráhangolódva állnak rendelkezésre. A néző korántsem ennyire szívós, rendszerint sok múlik azon, miként ülünk be a színházba.

Vannak lehetőségek, bőségesen. Nézzük:

Bejáratódott mostanra az Operakaland program, a tavaly tavaszi foghíjas házak után most mindegyik előadásra nagy volt az érdeklődés és telt házak előtt játszották Mozart Szöktetésének "csontra húzott" változatát. Sikerrel. Remélhetőleg kedvet csinálva azoknak, akik ezen a délutánon találkoztak életükben először az opera műfajával élőben. Ők voltak ugyanis az előadás elsődleges célközönsége.