Mezei néző

Ez az utolsó előtti bejegyzés, négy és fél napról. Mindössze 2,5 nap van hátra és elmondhatjuk, hogy ennek is vége, sőt közben az egész július is eltelt. Nekünk persze még van egy darab a nyárból - aki elégedetlenkedne, annak mondom: Dániában augusztus 8-án kezdődik az új tanév.

Július 2-án, amikor Almási-Tóth András rendezéséről kijöttem a Tháliából, az volt a fejemben, hogy a következő operaelőadás a Figaro 2.0 lesz, mégpedig Sopronban, szeptember 26-án. Hozzávetőleg három hónapnyi leállást terveztem. Három hét lett belőle, mivel Tbilisziben módom volt leghíresebb nemzeti operájukat megnézni, az Abesalom és Eterit, szezonzáró előadásként. Mielőtt a konkrét előadás kapcsán írnék le néhány benyomást, legyen szó általában is a tbiliszi operaházról.

Négy további nap, most szinte csak a verseny előkészületeiről lesz szó. Nem nagyon hiszem, hogy ez valakit érdekelhet, de elfér a neten, így kiteszem, hátha mégis. (A szombat esti operalátogatásról külön bejegyzés lesz holnap, kitérővel a helyi operakultúrára.)

Négy nap - Tbilisziben, már-már otthonosan:

Egy nap a laborban, egy nap kirándulás. Egy szörnyűség és egy igazán jó hír - összesen két oldal, négy fénykép:

Három nap 1700 méteren, a Kazbeg hegy alatt:

Főleg a kémiai olimpia előkészületeiről...Egy nap története - röviden.

Batumiból Borjomiba, a tengerpartról a hegyek közé. Két napról:

Ezt a naplót eredetileg csak magamnak kezdtem el írni, de  egy hét grúziai utazás után egészen világos, hogy ez az ország magyaroknak optimális célpont lehet, nem drága és változatos, talán innen lehetne kezdeni „KELET” felfedezését. Biztonságos és jó hangulatú hely. Csak ajánlani tudom, hogy gyertek el ide és gyaloglással, vagy anélkül töltsetek el 1-2 hetet. Éppen ezért írtam bele néha az árakat, hátha valakit ez meggyőz, hogy érdemes. Tele van személyes megjegyzéssel, némi önreflexióval. Napi átlag 1-2 oldal. Ha ismertek valakit, akiből kinézitek, hogy el akar ide jönni egy fapadossal, akkor neki átküldhetitek a linket. (Két éve írtam egy sorozatot Vietnamról, az is itt van a blogon.) Abban kevésbé hiszek, hogy a 48. Nemzetközi Kémiai Olimpiát majd így tudom népszerűsíteni, de arról annyira nem írnak a lapok, hogy lehet, hogy az is nagy szám, ha kb. negyven ember innen értesül arról, hogy egyáltalán van ilyen. És idén mi magyarok szerveztük a szakmai részét a grúzok helyett - erre akár büszkék is lehetnénk. Ez most a mi olimpiánk is, majdnem annyira, mint az a négy, ami Magyarországon volt.

A tegnap kiposztolt prózai értékelő után ugyanabban a szellemben folytatom az operákkal. Még egyszer kiemelem, hogy ez egyetlen színházi nézőnek a vállaltan szubjektív listája, alapvetően KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS szándékával mindazoknak - a szervezőknek, háttérmunkásoknak is a produkciókban résztvevő énekkari tagok, zenészek és külön meg nem jelölt szólistáknak is!!! - akik ezeket létrehozták. Én ezeket az előadásokat szerettem a legjobban és örültem, hogy megnézhettem őket egyszer vagy némelyiket tízszer is.