Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ahogy a címben is feltüntettem: koprodukciós előadást látunk a Jurányiban, mégpedig egy ősbemutatót, Fehér Gáspár, Fehér Boldizsár, Litkai Gergely és Vinnai András közös szerzeményét.

A revü alcím figyelmeztetés is lehet: ez nem egy igazi kerek történet, inkább jelenetsor egy ablaktalan iroda négy dolgozójának szó szerint kilátástalan életéből.

irod3Janklovics Péter - Pataki Ferenc - munka közben (?)

Rajtuk kívül futólag szerepel még két rendszergazda, és két többször is megszólaló szobanövény: egyiküket a rendező, Kocsis Gergely kelti életre, és éppen tőle származik a kiemelt címem.

Nem nagyon hiszem, hogy van olyan néző, aki rózsaszín ködben látná az irodai életet, de itt most a tipikus sztereotípiák elevenednek meg, több-kevesebb humorral, néhány zenés betétszámmal.

irod1revü Sipos Verával

Az előadás a szereplő színészek – Sipos Vera, Ullmann Mónika, Janklovics Péter és Pataki Ferenc – kedvelőin túl elsősorban a „Munkaügyek” sorozat rajongóinak való, ők fogják a legtöbbre értékelni a látottakat– ez a rövid végkövetkeztetésem.

A fiam dobogós lenne azok között, akik a legtöbbet nézték valaha a sorozat részeit, még azokat a színészeket is megjegyezte, akik csak egyetlen epizódban szerepeltek. Utólag azon morfondírozott, hogy ez az előadás hány Munkaügyek-résznek felelhetett volna meg, és arra jutott, hogy ötnek. A legtöbb jelenet emlékeztette egy-egy hasonló helyzetre a sorozatból, de ez az előadás jobban közvetítette számára ennek az életmódnak a keservességét. Ehhez feltehetően Juristovszky Sosa által teremtett miliő is nagyban hozzájárul, ahogy talán Szokodi Bea mellékelt fotóiról is jól látszik.

irod2"Az év irodája 1991" - 2020-ban

Nagyon szerette az előadást, végig lekötötte, élvezi ezt a fajta humort, amit ez a produkció is képviselt, de eközben képes volt az irodai munkatársakkal azonosulni, különösen a vloggerként is működő Levivel (Janklovics Péter), akinek az összetett helyzetét elemezte is nekem. Hát valóban nem lehetett jó neki, sem a többieknek…

Az este számomra inkább hullámvasút jelleget öltött, volt néhány valóban találó jelenet, amelyek néha eszünkbe fognak később is jutni. Ilyen volt a fordított állásinterjú (Pataki Ferenc és Ullmann Mónika között), a rendszergazdák betétjelenete (Sipos Vera és a két férfiszínész részvételével), és persze a mindegyik szereplőt érintő tűzvédelmi oktatás (minden tanévnyitó értekezleten kötelezően részünk van hasonlóban, amikor a tisztítószerek helyes tárolásáról is értesülünk), amely az egyik tipikus „munkaügyes” helyzet újabb variációja volt: azt látjuk, ahogy egy felesleges dolog egy munkatárs számára fontos, szinte „Üggyé” válik, a többieknek pedig teljesen lényegtelen, és ennek szellemében egyáltalán nem figyelnek társuk közlendőjére.

irod4Nem a ruha teszi a színészt? - a két rendszergazda

A megvalósult munkavégzés értelmetlensége és a végtelen unalom az egész előadás két vezérfonala, és ennek közvetítése nem minden percben válik szórakoztatóvá.

Némi ellentmondás, hogy míg mind a négy színész érezhetően rengeteg munkát beletett a produkció megszületésébe, mind naplopókat játszanak.

irod6Kocsis Gergely "akcióban" - irodai patkányok és a szobanövény

Az előadást frissen hozták létre, de feltehetően már a teljes szöveg megvolt, amikor még beletettek egy jelenetet, amely a tavaszi home office időszakot idézte meg. Ezt meglehetősen fagyosan fogadta a közönség, talán nemcsak azért, mert nem illeszkedett be szervesen az előadásba, hanem azért is, mert még nem vagyunk túl a járványon – még nem sikerül távlatból ránézni és viccelődni rajta. És persze eszünkbe juthat, hogy a karantén időszak sokak számára bebizonyította, hogy ugyanazt a munkát otthonról is jól el tudták végezni, így a munkahelyük látogatása később talán még feleslegesebbnek tűnt, mint előtte. Akik ebben a cipőben járnak, nem biztos, hogy még színházban is szeretnék átélni, hogy az egész életmódjuk mennyire értelmetlen, de az előadás erre is módot ad. (Lehet, hogy valaki ezt megnézi, és mindenáron váltani akar majd?)

A közönség számára jelenleg nagy tehertétel, hogy maszkban kell megnézni, mert a produkció fő célja nem az irodisták fellázítása, hanem a szórakoztatás lehet. Akit nagyon zavar a maszk, annak nyilván sehogy se fog menni a kikapcsolódás, de szerencsére mostanára már mindenki ismeri saját maszktűrőképességét, és ezek a szerzők feltehetően hamarosan elő fognak jönni már egy színtisztán covid-inspirálta előadással is. Mind várjuk, hogy ez az időszak múlttá válhasson végre.

irod9

A Jurányiból kilépve azonnal biztos voltam benne, hogy az alkotók a színlapon kifejtett célkitűzése feltétlenül meg tud valósulni: aki ezt megnézi, csak jobbnak érezheti majd saját munkahelyének légkörét, ahova ha éppen nincs karanténban, csak be kell mennie már holnapután...

Címkék: FÜGE Jurányi Dumaszínház Litkai Gergely Sipos Vera Orlai Tibor Vinnai András Kocsis Gergely Janklovics Péter Ullmann Mónika Fehér Gáspár Fehér Boldizsár Pataki Ferenc Juristovszky Sosa Szokodi Bea Irodali patkányok

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr5216206912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása