Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ha valaki látott már Manna produkciós előadást, akkor nem kell hozzá túl sok információ, hogy eldöntse, érdekli-e vagy sem. (Ezen a linken további kilencről készült bejegyzés.) Jellemzően kevésszereplős, intim térben játszódó, színészcentrikus rendezések ezek, amelyek mind valamiféle közérdekű témáról szólnak, és rendszerint olyan színészeket hoznak össze, akik vagy szabadúszók, vagy más-más társulatok tagjai.

Ez az az általános benyomás, amely nekem eddig leszűrődött, és ennek a képnek nem mond ellent a mai új bemutató sem.

9F3A7959Hartai Petra és Gémes Antos

Az, hogy egy kortárs magyar író darabjáról legyen szó, és maga a szerző rendezze a művét, viszont már ritkaság, de most mégis ez történt a Magvető Caféban.

Horváth János Antal a Magyar Színház dramaturgja is, így talán nem akkor meglepetés, hogy Gémes Antost választotta ki darabja tanár főszereplőjének, akinek a diákja az általam szombathelyi vendégjátékokból ismert Hartai Petra lett. (Ez a hatodik előadása, amelyikről készült nyomhagyás, és meglepő módon Gémes Antos kapcsán is ugyanúgy hat produkcióról olvashat ezen a blogon - bár könnyen lehet, hogy van olyan mindkettőjük esetén, amiről csak a címke maradt le. .)

9F3A7690

Az előadás kettejük jeleneteiből áll össze, és a Magvető Café tere alkalmas is erre a játékra. A könyvespolcos háttér egy íróasztallal és zongorával egy csapásra átalakul tanári szobává, csak az kell hozzá, hogy a szereplők ott üljenek le. A miniatűr színpad másik oldala mindössze egy asztal és két szék segítségével máris kávéházzá válik, és ebben segít a Magvető Café pultosa, aki egy másik jelenetben is szükséges a darabhoz. A rendező szinte eszköztelenül megoldja a további három helyszín elkülönítését is, és bennem egy percig nem merül fel, hogy több díszletre, cserélődő jelmezekre lenne szükség. Nem érzem problémának, hogy a hosszabb időt felölelő jelenetsorban a szereplők nem váltanak ruhát, nem változik az évszak…

A darab mostanában különösen aktuális kérdést dolgoz fel, a szexuális zaklatási ügyek most már több színház kapcsán is előbújnak, minden esetben megosztva a közvéleményt. Minél népszerűbb az érintett művész, annál gyakoribb az áldozathibáztatás.

Ekkora hangsúlyt talán nem kapnak az iskolai tanár-diák szerelmek/viszonyok, amelyek valószínűleg sokkal gyakrabban fordulhatnak elő. Ebben az előadásban legalább az nem merül fel, hogy az egyik fél kiskorú, hiszen egy egyetemi oktató és a nála húsz évvel fiatalabb, de mégis már felnőtt diákja lép egymással kapcsolatba.

9F3A7882

A tanárt játszó Gémes Antost nem menthetjük fel, de vele érzünk és megsajnáljuk – az előadásnak sokat számít, hogy szerethető az, akinek elsősorban észnél kellett volna lennie, és aki mégis kezdeményezte a kapcsolatot, bár nem erőszakosan, sőt könnyen visszautasíthatóan. Megértjük, és hitelesnek érezzük a tanár szerepében, és egészen a fordulatig nagyon meggyőzőnek látjuk a tanítványához fűződő viszony kialakulásának folyamatát is. A telefonbeszélgetések alapján el tudjuk képzelni személyes életét, mennyire jól esne a napi mókuskerékből kitörnie, és mennyire élvezi a hirtelen jött lehetőséget, hogy valakivel megoszthatja gondolatait.

Hartai Petrát ugyan több éve nézem, de könnyen elfogadom még 20 éves elsős egyetemistának, aki tényleg tapasztalatlan és támogatásra szorul. Vele is lehet „együtt menni”, de sérelmeiből a reakciója mégsem következne. Elég keserves lehetne – bár nem ilyen drámai -, ha a kapcsolat szép lassan felőrlődne az idő- és figyelemhiányon, ahogy az jellemzően történni szokott a legtöbb esetben.

9F3A8054

Nagyon jó ezeket a színészeket nézni megközelítőleg 75 percen át, és nem unatkozunk. Az előadás jó kiindulópontként szolgálhat beszélgetésekhez, amelyekben nyilván mindenkinek előkerülnének hasonló esetek, amelyeket párhuzamba állíthat. Nekem kapásból azonnal nyolc is eszembe jutott, különféle végkimenetellel, az egyik városi szintű botránnyal. Ehhez hasonló módon egyik sem végződött, és ha már valamit kifogásolnék a mű kapcsán, éppen ez a vég, amelyet nem készít elő a szerző megfelelően, nem éreztem kellően megalapozva. Az nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy miért akarja, hogy így legyen, de emiatt éreztem végül túl didaktikusnak a történetet, bár a lezárása nem rontotta el az előadás élvezeti értékét.

Semmiképp nem rossz, ha a színház ezzel a kérdéssel is foglalkozik – igény van rá, találtam a neten olyan fórumot, amely épp ezt tárgyalja, hogy milyen feltételekkel elfogadható a tanár-diák közti szerelmi viszony, és a 2016-os gólyatábori zaklatási ügyek hatására sem biztos, hogy túl nagy előrelépés történt ezen a területen. Rákeresve az ELTE etikai kódexére, úgy tűnik, hogy nem érezték szükségesnek, hogy a tanár-diák viszonyt ebben a tekintetben is részletesen szabályozzák (ha mégis van erre kitétel, csak én nem találtam, akkor megköszönöm, ha valaki elküldi), bár vannak országok/intézmények, ahol ezt nagyon komolyan veszik. (Azon az arkansasi egyetemen, ahol mi voltunk három ízben is, a korábbi országos botránnyá váló ügyek miatt előírták, hogy tanár-diák között a képzés befejezése után HÁROM ÉVNEK kell eltelnie, és csak utána tartják elfogadhatónak szerelmi viszony kialakulását. Ez persze lehet, hogy kicsit mégis sok.

Az, hogy a diák a tanártól függő viszonyban van, semmiképp nem teszi könnyűvé a helyzet megítélését, és nem tűnik nagyon etikusnak egy ilyen kapcsolat kialakítása, még akkor sem, ha mindkét fél egyébként független, hasonlóan a főnök-beosztott viszonyhoz. Benne van a veszélye már az elejétől fogva a hatalommal való visszaélésnek, joggal vagy jogtalanul, de felmerülhet ez, a kapcsolat megromlása után különösen.

Horváth János Antal történetében bonyolultabb a helyzet, az egyetemi oktató nem önálló, a darabban csak telefonbeszélgetésekben és említésekben megjelenő „Kicsi” éppen a feleség, aki nem mellékesen a tanár második lányát várja.

Ez számunkra az előadás első jelenetében már nyilvánvaló, tehát ezzel a Kicsivel számolni kell, a kapcsolat vele együtt születik meg, háromszögként.

Feltehetően a legtöbb ember – érzelmi bevonódottság nélkül – helytelenítené azt, hogy egy házas ember „összeszűrné a levet” mással is, ráadásul egy tanítványával. Helyes-e szoros kapcsolatot kiépíteni valakivel, ha mi már „foglaltak” vagyunk? A házasság elvileg elköteleződést jelent, és ebbe nem annyira fér bele több más személy is.

9F3A7991

Az élet ennyire mégsem egyszerű, előfordulhatnak balesetek, azaz nemkívánatos szerelmek, amely az ember egzisztenciáját is tönkreteszi. (Ezt látjuk az előadásban, és hangfelvételről elhangzó idézetek formájában sok ezt alátámasztó megállapítás is előfordul.)

A darab ezek miatt tanmesei színezetet ölt, mert egy előttünk spontán módon kialakuló afférból a férfi számára talán legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak ki a dolgok. (Mintha a szerző példázatnak szánná, hogy lám, így jár, aki a tanítványába szeret bele…)

Van olyan tanár ismerősöm, aki néhány hónapja elmesélte, hogy szintén két leánygyermek atyjaként beleszeretett a húsz évvel fiatalabb tanítványába, és miatta el is vált. Boldogan élt majdnem két évig, amíg a közben valóban fiatal felnőtté váló tanítványa el nem hagyta egy saját korabeli férfiért (talán kinőve az apakomplexusát). Ez se egy jó forgatókönyv, de talán mégis gyakori. –Ahogy látszik az általam felhozott példákon, a nézőben a saját ismeretségi körének hasonló ügyei óhatatlanul felbukkannak az előadás nézése közben. Nyilván lehetnek romantikus esetek is, de ebben a darabban a szerzőn nem volt rózsaszín szemüveg…

Ami megfontolandó számunkra: az előttünk lejátszódó jelenetsor egyáltalán nem tűnik szexuális zaklatásnak, nyomát nem látjuk erőszaknak, sőt rokonszenvvel nézzük az egymáshoz közel kerülő két embert, és belátjuk, hogy törvényszerűen kerültek egymáshoz közel, körülményeik hatására szükségük lett a másikra. Annak ellenére is elkezdünk drukkolni a kapcsolatnak, hogy végig tisztában vagyunk „Kicsi” jelenlétének, akitől könnyű úgy eltekinteni, hogy nem is láttuk. Ez a szerelem nem teljesedhet be anélkül, hogy valakik ne sérüljenek (minimálisan három személy, a feleség és a két gyerek).

Mire beleéljük magunkat ebbe, és közben persze a tanár elmondásában meghallgatunk sokféle okosságot a szerelem természetrajzáról a Rómeó és a Júlia kapcsán, átérezzük, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe került a lány – nem feltétlenül azért, mert ő a tanítvány, hanem azért, mert ő van a szeretői pozícióban, amely csak a hétköznapokra szól…Már szinte kezdünk haragudni a férfira, aki hamis várakozásokat gerjesztett, hiszen egyszerre két nőnek nem tud a társa lenni, hiába lenne ez olyan kényelmes számára. Egyik nő megteremti a biztonságos bázist, a másik jelentheti a titkos kalandot, izgalmakat. Meglepne, ha az előadás nézőterén minden alkalommal nem lennének néhányan – férfiak és nők – akik ezt a felállást működőképesnek érzik, és hosszabb távon is próbálkoznak ilyen kettős életvitellel, mert így érzik az életet teljesnek, esetleg azt gondolva, hogy ha a társuk nem tud róla, a szerelmük pedig elfogadja a félállást, akkor ez így rendben van.

A szerző mintha kevésbé lenne megengedő a hasonló helyzetekkel kapcsolatban, az előadás végkifejlete erről árulkodik. Murphy törvénye most is igaz, és hosszan nem tartható fel ez az ingatag helyzet. Látjuk, hogy ami a szemünk előtt történt, mégis beállítható más nézőpontból szexuális zaklatásnak.

Ugyan az előadás hatására lesz-e akár egyetlen olyan férfi is, aki óvatosabbá válik, és inkább időben kihátrál a hasonló bonyodalmakkal fenyegető helyzetekből? – erre a kérdésre nyilván a szerző sem fog választ kapni.

PS. A Manna Produkciónak köszönet a képekért.

Címkék: MaNNa Kicsi Gémes Antos Hartai Petra Horváth János Antal Magvető Café

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr7016171776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása