Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ma egy hete 14h-22h között  négy programon vettem rész a Miskolci Nemzetiben, amely számomra a legfontosabb színházak közé tartozik, és így önmagában is óriási élmény volt, hogy mind a négy télen használható játszóhelyen megfordultam egyetlen délután és este alatt. Kellett ehhez súlyos kompromisszumokat kötni, mivel néhány előadás összeért, választanom kellett, de még így is igazi kaland számba ment a nap és teljesnek éreztem, és az élményfürdőt másnap egy Bükk-átszelő túrával még be is tetéztem (Répáshuta-Eger viszonylatban), hogy ezek után a Radnóti főpróbájára érkezhessek meg. Az azóta eltelt héten is még mindig ebből a napból táplálkozom. Négy programról (A kutya különös esete az éjszakában, Operabeavató a Bolygó Hollandiról, A bolygó hollandi, Elza, avagy a világ vége) négy részben lesz szó, lehet ugrálni benne.

I. Kamaraszínház - A kutya különös esete az éjszakában

Ezt a színdarabot  éppen három évvel ezelőtt láttam a Centrálban, mégpedig egy igazán átütő előadásban, Kovács Krisztián zseniálisnál kevesebbre nemigen becsülhető alakításával. Más színház azóta sem nyúlt hozzá, így nem bántam, hogy ezen a délután épp ez volt műsoron a Kamarában.

A darab alcíme "kamaszokról felnőtteknek, felnőttekről kamaszoknak" és ez a történetet ismerve, amelynek alaphelyzete a színlapon is olvasható, megállja a helyét. Bennem ugyan fel sem merült a centrálos produkció kapcsán, hogy ez a mű ifjúsági előadásra lenne elsősorban hivatott, de még ha igaz is ez, akkor is meghökkentő volt alsó tagozatosokat látni a teljes nézőtéren, amely egészen tele is lett velük. Ezt látva, már elsősorban a közönség reakciói kezdtek érdekelni, kíváncsi lettem, hogy mit fog ennyi tíz év alatti kezdeni egy tizenötéves autista fiú történetével, akit az billent ki nyugalmából, hogy megtalálja a szomszéd kutyájának tetemét és nyomozásba kezd, hogy ki ölhette meg. Volt-e előkészítés? Tudják-e miért viselkedik a fiú furcsán? - ez az, ami számomra sosem derült ki, viszont lemérhettem az előadás alatti csendekből, hogy a gyerekeket lekötötték a látottak és csak akkor estek ki az előadásból, amikor az első rész kétharmada táján a szex szóba került és ez éretlen nevetgélésből is hallható volt. Az élő színjáték varázsa azért óriási, még ebben a virtuális világban is képes arra, hogy megfogja az embereket, ha valaki odavonszolja őket egy előadásra...

Khell Csörsz fekete falakkal veszi körbe a játszókat, amelyekre matematikai ábrák, csillagászathoz kötődő rajzok kerültek. (Ekkor még nem tudtam, hogy a további előadásokban is kiemelt szerepe lesz a világűrnek, bolygóknak - mondhatni ez lesz az a közös pont, amelyhez mindhárom előadás kapcsolható.) A falakon túl nincsenek más díszletelemek, el tudjuk képzelni a fiú szobáját, a kertváros utcáit, az iskolát is anélkül, hogy látnánk. Csak a színészi játék kerül középpontba Lukáts Andor rendezésében, és az előadás sikeressége ezen múlik, hogy ez esetben a túl fiatal közönséget lekötik-e a színészek.

Somhegyi Györgyöt néhány előadásban láttam korábban (az Ódry Színpadon és az Örkényben), de most először olyan szerepben, amelyben lehetetlen nem megjegyezni egy színészt. Egy pályakezdő, ámde igazán tehetséges színészről van szó, aki Christopher szerepét nem olyan összetetten szólaltatja meg, mint ahogy ezt a sokkal nagyobb színészi tapasztalattal rendelkező Kovács Krisztián tette, néhány gesztusra szorítkozik, még véletlenül sem tart szemkontaktust azzal akivel éppen beszél, de így is elég érdekessé válik számunkra. "Egy magányos űrhajóst" látunk, akinek a körülötte élőkkel való kapcsolat megteremtése a legfőbb problémája. (Ez szintén közös pontja nemcsak ennek, hanem a legtöbb színházi előadásnak, amelyek mégis az emberi kapcsolatokról szólnak elsősorban.)

A többi szereplő közül nekem leginkább az aggódó és fiáért bármire kész apa tetszett Szatmári György által életre keltve. Ahogy az anya, Szirbik Bernadett egyik levelét hallgattam, megint nagyon ismerőssé vált az itt kifejtett életérzés, megtapasztaltam én is nem egyszer, hogy milyen a gyerekkel kapcsolatos tehetetlenség érzete azzal kombinálva, hogy az ember férje sokkal alkalmasabb a problémák megoldására. Szirbik Bernadett mellett még a Christopherrel baráti viszonyban lévő (a naplójából rendszeresen részleteket felolvasó) tanítónő, Prohászka Fanni is duplázott ezen a napon, mindkettejükkel a nap végén is összetalálkoztam az Elzában.

Az előadás első felvonása után nem maradhattam tovább, alapvetően A bolygó hollandira jöttem és megtudva, hogy a színház operabeavatót is szervezett, nem tudtam ellenállni a csábításnak és átmentem a Csarnokba, hogy Cser Ádámot meghallgassam.

Külön bejegyzésben folytatás következik hamarosan...

Címkék: Miskolc Lukáts Andor Szatmári György Khell Csörsz A kutya különös esete az éjszakában Prohászka Fanni Somhegyi György Szirbik Bernadett

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr3212325569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.