Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Főleg a kémiai olimpia előkészületeiről...Egy nap története - röviden.

V. július 11. hétfő

Reggel kilenckor találkoztunk a reggelinél. Nem akarták túl korán elkezdeni a napot, ma még csak bemelegítési szakasz volt. A szállodában most nem lehetnek sokan és reggelinél valószínűleg az az elképzelésük, hogy nyolckor mindent kitesznek és aztán szépen elfogy – nem pótolják az ennivalót. Lehet, hogy ez mindenhol így van a „csak” háromcsillagos szállodákban, de alig volt valami, ami ne tűnt volna nyavalyásnak. Pedig ha csak a kenyér jó, már vállalható lett volna az egész. Elég nagy teás bögre se volt és a gyümölcslé kinézetű löttyöknek sem volt sok köze a cukron kívül más összetevőhöz. Az oroszokkal jót beszélgettünk.

Igen, ebben az egész kémiai olimpiában ez a legjobb, hogy van közben idő arra, hogy nyugodtan beszélgessünk, hiszen mindenki távol van otthontól és néha – hiszen évtizedekig is épülnek a kapcsolatok – el is mélyül egy-egy beszélgetés, bár nem feltétlenül. Szását húsz éve ismeri Gábor és én is 18 éve. „Jövőre veled ugyanitt”-et játszunk, csak sok résztvevővel. Persze a magyar kémiatanárok közül is sokakat csak ezen a versenyen szoktam látni, van akivel 2011-ben, Ankarában beszélgettem legutóbb. Ilyenkor mintha a két olimpia között eltelt idő a semmibe tűnne és ennek a tíz napnak a jelentősége felértékelődik.

Ebből a látószögből más a világ – 78, illetve idén csak 69 ország – tanárait együtt látni számomra megható érzés. Évről évre nyilvánvaló, hogy lehet együtt dolgozni „ellenséges” országból jöttekkel is. Vannak arabok és izraeliek, tajvaniak és kínaiak, és még lehetne folytatni. (De kiábrándító, hogy a görögök óriási cirkuszt csinálnak abból, hogy mi van Macedónia nevéhez kiírva. Kiíratnák, hogy „Former Yugoslav Republic of Macedonia” és nem  elég a „FYR Macedonia” felirat. Ebben a témában kelleni fog egy külön szavazás minden résztvevő bevonásával.)

A grúzok pontosnak tűnnek, időre jött értünk egy minibusszal a sofőr, aki elvitt minket az Agrártudományi egyetemre. Mivel elnézte a kihajtót visszatolatott (!) az autópályán. Egyedül Ankarában éltem át hasonló helyzetet 2011-ben, de lehet, hogy ez tipikus művelet.

Itt Szása tartott egy orosz nyelvű prezentációt azoknak, akik a labor előkészítését végezni fogják. A helyi szervezést egy fiatal nő intézi, Natia, aki lehet vagy harminc, több nemigen, de remekül beszél angolul, valószínűleg egy év Iowában sokat számíthatott neki, ahol ösztöndíjjal kutatott. Nagyon kedves és segítőkész. Amikor említettem, hogy vennem kellene ruhákat, még el is akart kísérni.

A prezentációkor is már világos volt, hogy mi túl korán jöttünk, bár nem volt rossz, hogy Gábor szintén végig tudta nézni a laboreszközöket, hogy mi van, elég-e, megfelelőek-e. Nem lesz semmi a diákok asztalait (274 db) mind egyformán felszerelni, és az 5 és 10 ml-es adagokat pontosan mindenből kimérni. Van olyan feladat, amelyikhez tíz kémcső különböző anyag is kelleni fog, ezt lehet szorozgatni. Résztvevőként nagyjából kétszáz különböző tárgyra kell gondolni.

Ebédeltünk és vacsoráztunk, mégpedig az egyetem tankonyhájában a szakácsnak tanuló diákok főztek ránk. Régen ettem ennyire jól összeállított ételekből. Itt hasonló módon esznek, mint a görögöknél: az asztalra tett sokféle tálból mindenki keveset vesz, és mégis jól lakik. Ha ez így menne végig – és ugyanígy egész nap ülnénk – még jobban meghíznánk. Muszáj lesz kicsit visszafogni magunkat. Ami segít: mintha nemigen ennének édességeket, az ebédhez, vacsorához ez nem tartozik hozzá, nem ajánlják fel. Ha nem kerekedünk fel és nem megyünk venni csokit, akkor legalább az étkezési időn túli zabálás kimarad. Ami nagyon jól esik: nem kell bevásárolni, mosogatni…

IMG 20160715 132516Mielőtt hazatértünk volna, még elvittek minket a Holiday Inn hotelbe, ahol a zsűri ülései lesznek, ahol két napig fognak fordítani. Érzem, hogy lesznek, akik az épülettel szomszédos McDonaldsban kötnek majd ki. Csak képen láttam, de számítok a medencére, ami a szálloda kertjében van – valószínűleg nem lesz egyszerű időt találni rá, hogy fürdeni is tudjunk. Hátha azért lesz kivel a száznyolcvan kémiatanár közül...

Tegnap a vacsoránál szóba került a két évvel korábbi vietnami olimpia éjszakai medencés partyja. Már akkor tudtam, hogy ez az olimpiák történetének kiemelkedő eseménye lesz. Így is történt, azóta is ezt emlegetik. Nem hiszem, hogy a Holiday Innben ez megismételhető, de majd felvetem. Ha összejön, akkor most sem jöttem hiába. (Sajnos, ahogy visszaemlékszem, a vietnamiból is az illegális volt az igazán emlékezetes, amikor ugyan nem hozott pincér bort a medencéhez, nem is volt kivilágítás és félni kellett a lebukástól. Szerencsére sok helyen inkább annyira mégsem gondolnak az alkalmazottak a szabályokra, ehelyett jobban szeretik a békességet, és azt hiszem, hogy éppen a lustaságuknak köszönhettük azt, hogy senki nem zavart meg minket.)

Este nyolctól is még sok idő van hátra, én befejeztem ezt a naplót, Gábor szerkeszti a feladatsort…nem éppen a legizgalmasabb, de nagyon otthonos. (Ha belegondolok, hogy otthon a ház tetejét éppen leszedik – hát mindenképp jobban jártunk ezzel, hogy előbb idejöttünk.)

Holnap elugrunk két éjszakára a nagy hegyek közé, a Kaukázusba, kíváncsi leszek, hogy mennyire lesz más, mint azok a hegyek, ahol már jártunk.

Címkék: Grúzia Kémiai Diákolimpia

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr98890408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása