Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (55) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (93) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (27) Átrium (50) Bagossy Levente (20) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balázs Andrea (20) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (34) Bálint András (21) Balsai Móni (24) Bányai Kelemen Barna (25) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (31) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (87) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (36) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (23) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (47) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (27) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (39) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (23) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (40) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (22) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (87) Fischer Ádám (29) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (64) Fodor Gabriella (33) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (36) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (52) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (47) Gyabronka József (20) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (44) Hajduk Károly (20) Hartai Petra (21) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (30) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horesnyi Balázs (20) Horti Lilla (21) Horváth Csaba (32) Horváth István (41) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (74) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (24) Kálmándy Mihály (42) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (40) Kálnay Zsófia (55) Kamra (40) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (44) Kaszás Gergő (21) Katona (124) Katona László (32) Kékszakállú (68) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (32) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (38) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (46) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (24) Kovács István (55) Kovács János (22) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (21) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (22) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (40) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (35) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (48) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (22) Miksch Adrienn (46) Miskolc (59) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (42) Mucsi Zoltán (46) Müpa (117) Nagypál Gábor (25) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (24) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (37) Ódry Színpad (68) Opera (633) opera (25) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (100) Ötvös András (23) Őze Áron (27) Palerdi András (45) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (27) Pál András (45) Pasztircsák Polina (34) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (22) Pető Kata (31) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (24) Rába Roland (24) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (32) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (75) RS9 (26) Rujder Vivien (30) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (31) Sándor Csaba (37) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (31) Schöck Atala (55) Sebestyén Miklós (23) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (33) Súgó (73) Sümegi Eszter (25) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (52) Szacsvay László (23) Szakács Györgyi (20) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (46) Szerekován János (30) SZFE (32) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (27) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (21) Tasnádi Bence (35) Thália (100) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (22) Ungár Júlia (20) Vajdai Vilmos (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (25) Vashegyi György (34) Vida Péter (23) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (25) Vígszínház (51) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (32) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Főpróbán láttam az előadást, április 12-én, tehát még ha terveztem volna kritika írását (de nem: ez egy blog!), akkor is csak ajánló lehetne emiatt belőle, hiszen az előadás elvileg akkor még nem volt kész. Az én benyomásaim szerint már "nem lógtak belőle fércek" már akkor sem. Mivel zenés darabról volt szó, bábokkal is kiegészítve már ebben a stádiumban is precízen működnie kellett mindennek. És működött is. Aki szereti a Kabarét és-vagy Alföldi Róbert színházi világát, annak nincs mese, mennie kell a Bábszínházba akkor is, ha úgy érzi, hogy az csak a gyerekeknek van kitalálva. NEM! Ez az előadás pláne nem való igazán fiataloknak, részben éjszakai mulatóhelyen, prostituáltak között játszódik. Érdemes komolyan venni a 18-as karikát. (Vagy legalább: aki nem veszi komolyan, utólag ne panaszkodjon az előadás hangvétele és nyelvezete miatt.)

Az első sorok székeire, amelyek kényelmetlenül közel lennének a színpadhoz, mesefigurákat ültet a rendező. Ez az állandó közönség is érzékelteti, hogy a történet folyamán egyébként is nézőként szólnak hozzánk, egy éjszakai mulató látogatóinak tekintenek. Ironikus ez a gesztus, utal arra is talán, hogy a szereplők most a szokásos mesedarabok közegéből tesznek egy kirándulást, egészen másfelé hajlanak el. (A színészeknek feltétlenül üdítő lehet egy ilyen fokú váltás, élénkítőleg hat rájuk.)

Aki nem jól tűri a csúnya beszédet, obszcén gesztusokat, az ne menjen el az előadásra, mert ezek ugyan rendezőileg indokolhatóak, de lehet, hogy ettől még zavarni fogják a hagyományos színházhoz szokott polgárt. Teljesen felesleges azért odamenni, hogy utána berzenkedjen valaki Alföldi színházi nyelvezete miatt. Mellékesen: én valóban nem szeretem, ha valaki csak úgy céltalanul káromkodik, bár kénytelen vagyok elviselni, így tűröm, ha muszáj. (Az óráimon azért nem, ezt be kell ismernem, akkor is, ha valakinek ez túlzott konzervativizmusra vall.) Ugyanakkor, ha színházban indokolt, akkor nem akadok fenn rajta. Nem akadok fenn azon sem, ha egy éjszakai bárban prostituáltakat meztelen bábok játszanak el, amelyek meglehetősen ocsmányak ráadásul és obszcén mozdulatokat is végeznek. (Hoffer Károly tervezte őket, kifejezőek.)

A Bábszínház nagyon tömör és ütős ajánlót készített a honlapra, amely minden szükséges információt elárul.Kiderül előre róla az, amit az előadást látva mi is nyugtázhatunk: igen, ez sötétebb, durvább, "koszosabb" variáció. Kihagyták az összes utalást, amely a náci Németországra vonatkozott. Itt és most zajlanak az események, Pesten. Emiatt a darabnak nem az erotikus rétege, " a meztelenkedés" és a nemi aktusok imitálása lesz a legdurvább része, hanem a két szimpatikus öregember megalázása. Schneider kisasszony Alföldi szerint 2015-ben, azaz ITT és MOST (!) van megfenyegetve: ha zsidó származású szerelméhez hozzámegy, a panziója veszélybe kerül. Ez az a vonal, amely a legerősebben szól, így bábokkal különösen. (A két öreg mozgatói kifejezetten fiatalok, Ács Norbert, Pallai Mara, az ő érdemük is, hogy ilyen nyomatékos lett ez a szál.)

Az előadás motorja mindazonáltal Bercsényi Péter, a konferanszié szerepében. A rendezőn kívül az ő neve volt olyan mágikus, hogy becsábított annak ellenére, hogy aznapra bőven beértem volna a délelőtti Figaro házasságával is. Bercsényi Péter szuggesztív színész, ráadásul nagyon szép hangja is van, amely erősen, magabiztosan is szól. Minden pillanatban leköt minket, ha jelen van. Érdemes a pályáját követni és az előadásait rendszeresen nézni a Szkénében is és a Bábszínházban is, ahol legtöbbször fellép.

Az énekesnő-főszereplőt, Sally Bowles-t Mórocz Adrien kapta, aki már egyetemista korában is ragyogó tehetségnek bizonyult. Róla is leírható, hogy kitölti a szerepet, bábbal és báb nélkül is. Átérezzük vele élete minden fájdalmát és gyönyörét, "lehet vele menni". Szatory Dávid megfelelő alkatú színész, prototípusa a naiv férfinak, nem először kap hasonló feladatot. Feltételezem, hogy ezért is hívták meg erre a szerepre, mert Alföldi Nemzetijében már bizonyított ebben a szerepkörben. Most is optimális, kellően pasztelles Mórocz Adrien szenvedélyes és zaklatott életű Sallyjához éppen illik.

A többi szereplő közül emlékezetes Spiegl Anna is - lehet, hogy ebben az is benne van, hogy már sok korábbi élményem köthető hozzá, de mindig észrevéteti magát, ha színpadon van, kisebb szerepben is óhatatlanul figyelünk rá.

Gergye Krisztián koreográfiája és Zöldi Z Gergely díszlete - egy lepukkant piros műbőr kanapéval a középpontban - nagyban segíti a színészek munkáját. Ugyan bábszínészek játszanak, de ennek ellenére elég magas színvonalon el is éneklik a darabot. (Zenei vezető: Wagner Puskás Péter) Zenekar helyett két zongora kísér.

Összességében jó este volt és részleteiben is. Átjött a rendező keserűsége, kiábrándultsága és pesszimizmusa is. Kellemetlen színházat akart játszani nekünk, és az is lett belőle. De most is hozzá kell tennem a sokszor elsütött közhellyé vált idézetet, mert ez a legjobb lezárás: "ki szépen kimondja ki a rettenetet, azzal föl is oldja"

Az előadás adatai:

Szövegkönyv: Joe Masteroff (John Van Druten és Christopher Isherwood elbeszélései alapján)
Zene: John Kander
Dalszövegek: Fred Ebb
Színpadi változat: Vörös Róbert, Alföldi Róbert
Dalszövegfordító: Varró Dániel
Bábok: Hoffer Károly
Díszlet, jelmez: Zöldy Z Gergely
Koreográfia: Gergye Krisztián
Zenei vezető: Wagner-Puskás Péter
Asszisztens: Rigó Anna
Rendező: Alföldi Róbert

Szereplők:
Konferanszié: Bercsényi Péter
Sally Bowles: Mórocz Adrienn
Cliff Bradshaw: Szatory Dávid
Schultz úr: Ács Norbert
Schneider kisasszony: Pallai Mara
Ernst Ludwig: Pethő Gergő
Schatzie Kost: Spiegl Anna
Árnyak: Tatai ZsoltTeszárek Csaba
Táncosnők, kurvák:
Bánky EszterEllinger EdinaJuhász IbolyaKovács JuditKovács KatalinRadics Rita

Címkék: Alföldi Gergye Krisztián Spiegl Anna Mórocz Adrienn Szatory Dávid Bercsényi Péter Hoffer Károly Ács Norbert Pallai Mara Bábszínház Vörös Róbert Zöldi Z Gergely

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr477367282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jabbok 2015.11.29. 12:17:52

Nekem nagy csalódás volt a darab.
Lehet, hogy 50, vagy akár csak 10-20 évvel ezelőtt a teljesen indokolatlan, már a nyitó jelenetsorban felhangzó "mi a f@sz is vagyok" és hasonlók még legalább provokatívnak vagy polgárpukkasztónak számítottak (volna). Ma azonban túlnyomó többsége az Alföldi-átirat trágárságainak merőben öncélú, szimpla bunkóság.

Nem is tudom, Alföldire, vagy a nézőire nézve szomorúbb, hogy utalások vagy akár pontos célzások helyett a darab tele volt szájbarágós, direkt kimondott vádakkal. A buta néző hátha nem asszociálna mindenről és azonnal kizárólag a mai magyar (Alföldi szerint nyilván egyrészt KIZÁRÓLAG magyar, másrészt Magyarországon KIZÁRÓLAGOS) valóságra, ocsmányságokra; hátha nem értené meg azonnal és mindig a kizárólag zsidókat-homoszexuálisokat-politikailag felkapott kisebbségeket érő fenyegetéseket. Nyomjuk hát az arcába Andy Vajnát és a többi LEEGYSZERŰSÍTÉST - DIREKTBE.
Kár volt ezért a darabért. És szerintem kár Alföldiért is. Az üldözési mánia meg a SAJÁT kisebbségi fenyegetettsége lassan unalmassá teszi. Számomra mindenképpen.
Bár lehet, hogy a közönség jelentős részének valóban erre van szüksége - hisz értelmiségi közönségtől számomra érthetetlen röhögések voltak jónéhány banális közhely fellövésekor.
Ha így van, az még szomorúbb. Alföldire és a művészetre nézve még inkább. Ezt a közönséget kiszolgálni semmivel nem kevésbé riasztó, mint azokat, akik mondjuk egy Gyurcsány-portré vagy egy muszlim kendő színpadi feltűnésére reagálnak ugyanígy.
süti beállítások módosítása