A Nézőművészeti Kft. és a Manna Kulturális Egyesület produkcióját én történetesen 2012. márc .5.-én a Kolibri Pincében láttam. Nagyon sokban emlékeztet az előadás a Kolibri ifjúsági előadásaira, amelyek célzottan a gimnazista közönséget szólítják meg és az őket húsbavágóan érintő problémákról szólnak. Scherer Péter tevékenysége egyre nagyobb mértékben irányul az ilyen tantermekbe is elvihető előadások létrehozására. Ezt is ő rendezte és néhány jelenetben apaként meg is jelenik a drogfüggő fiút játszó Kovács Krisztián mellett. Krisztián roppant hitelesen helyezkedik bele a szerepbe, nem lepődnék meg, ha a diákok egy része el is hinné, hogy saját esetét meséli el nekik. Minden percében hihető, paradox módon kivéve akkor, amikor az apjával folytat eszmecserét. Scherer Péter annyira keveset van jelen, hogy érzéseim szerint ő mindvégig megmarad kívülállónak. Sokkal kevésbé tudjuk az apa szempontjait is elfogadni emiatt. Talán jobb lett volna, ha valamivel erősebb a másik oldal. Feltehetően tudatos rendezői szándék miatt történt mindez így, a rendező Scherer célja egyértelműen a drogfüggő srác középpontba állítása. Az előadást a diákok számára megbeszélés követi, és ez remélhetőleg közelebb viszi őket ahhoz, hogy a saját droggal kapcsolatos viszonyukat tisztázzák - már aki nem alakította ki korábban az álláspontját egyértelműen. Az előadás roppant hasznos, jó lenne minél több gimnazista osztálynak megnézni.
Bejegyzés időpontja: 2013. jún. 9. - Kováts Krisztián alakítása valóban emlékezetes, ezt 15 hónap elteltével is állítom.
