Mezei néző

Lassan már négy napja, hogy véget ért a Fesztiválzenekar Barokk Együttesének őszi templomi sorozata alig pár nappal a Britten-opera előadása után, és ma már európai turnén jár az együttes – éppen Hamburgban, amelyről a 2019-es Kékszakállú-turné miatt nekem is csodás (és itt megörökített) emlékeim…

Nagyon szeretem a Fesztiválzenekar közösségi heteit, és ezeken belül is a templomi koncerteket, amelyek közül az első élményem igazi revelációként hatott rám, és azóta (2015 májusa óta) igyekszem eljutni annyi ilyen hangversenyre, amennyire csak módom van, ha ebben személyes ok (leginkább…

Bár ez elsősorban színházi blog, és a koncertekre nem jellemző, hogy nagyon erős lenne bennük a színházi elem, mégis fontosnak tartom, hogy időről időre kitegyek egy nem-zenekritikát, amely pusztán arról szól, hogy hol és mit/kit hallgattam meg, hátha még néhány emberben felmerül, hogy ez nem rossz…

Bach és barokk kollégái valamit nagyon tudtak, ami meghaladhatatlan: hogyan kell a legtragikusabb témát (pl. Krisztus meghurcoltatását és kínhalálát) is úgy feldolgozni, hogy a hallgatót ne a világban egyébként is jelenlévő keserűséggel szembesítsék, hanem a zene szépsége által átemeljék egy másik…

A három adagnyi prózai és a pesti zenés előadások után ennek a kevésbé rövid bejegyzésnek tényleg inkább nyomhagyó és személyes jellege lesz, mivel a legtöbb itt említett előadás már nincs is műsoron, de néhány azért még igen. Amiről itt szó van, az nagyjából a tavaly látott 246 előadás 10%-a…

Nem volt szándékomban direkt módon a teljesítőképességem határait feszegetni, de úgy hozta a műsor, hogy az elmúlt napokban minden korábbinál több előadáson voltam. Ahogy a címből látszik (10 nap alatt 8 zenés előadás/koncert), az idei "vissza a prózához" programot nem egészen sikerült…

Egy hosszú hét utána megint a Fesztiválzenekar művészeit hallgattam, és ezúttal a saját bázisukon, a Selmeci utcai próbateremben. A templomi koncert-körút után gyorsan elvonási tüneteim lettek, és örültem a lehetőségnek, hogy még az Orfeo előtt az együttes újabb arcával ismerkedhettem meg.

Ez most egy egészen gyors ajánló lesz, amely kivételesen nem arra buzdít, hogy menjetek el egy élő előadás helyszínére, pusztán az internetes közvetítés megtekintésére hívja fel a figyelmet. Mivel főpróba alapján írom, eleve nem is lehetne ennél több, bár már most leszögezem, hogy nem voltak…

Kizárt dolog, hogy Bach ilyen örömmel ÉS magas szinten játszó művészektől hallgathatta a heti penzumként megírt (ötszáznál több!) kantátáját, amelyeknek a többsége elveszett, bár kétszáznál több így is ránk maradt. Szerencsére a BFZ el akarja játszani az összes olyat, amelyekre biztosítottak a…

Tegnap kaptam egy egyszerű kérdést: biztosan jót tesz-e a blogomnak az, amit az utóbbi időben csinálok? – Ezt pont ilyen egyszerűen meg tudtam válaszolni: nem. NEM volt izgalmas téma sokak számára sem a vidéki 10+ előadás, sem a külföldön megnézett magyar vendégjátékok. Előre borítékolható volt,…