Még mindig nehezen hiszem el, de a múlt héten két évtizednél hosszabb kihagyás után ismét eljutottam Nyíregyházára egy debreceni koncert és a miskolci Kékszakállú megtekintése után, "ha egyszer már úgyis a közelben voltam". A kilencvenes évek végén többször megfordultam a Móricz Zsigmond Színházban, éppen Verebes István igazgatói korszakában (1993-98), aki most visszatért, hogy ezt a Macskajáték-ot megrendezze. Az előadást viszont nem Ács Zoltán világosította, ahogy azokat a régieket, hanem már a fia…
A gyorsan eltelő idő, az emlékek és az általuk kiváltott nosztalgia főszerepet kap Örkény István tragikomédiájában is, amelyben ugyanarra az eseményre sokféleképpen gondolnak vissza.
Nyomhagyó ajánló következik erről az estéről, a sorozat negyedik előadásáról, amelyet várhatóan még hat fog követni. Legközelebb április 5-én, 6-án és 30-án játsszák (ezekre az alkalmakra a kezdés előtt közvetlenül pótjegy váltható, amellyel a fennmaradó helyekre lehet leülni – március 28-án én is így láthattam az előadást), a májusi két időpontra (4,11) viszont még kaphatóak helyreszólóak is. A Kamara nem nagy, bárhonnan jól lehet látni, és ezért az előadásért érdemes akár messzebbről is Nyíregyházára utazni.