Aki megnézi az Orlai Produkció új előadását és nagyon figyel, minden bizonnyal rá fog jönni, hogy miért adtam a fenti címet és jó esetben nevetni is fog.
A nagyon figyelés mindenképp ajánlott, aki együtt akar nyomozni a két felügyelővel – Ficzere Bélával és Dékány Barnabással.
Aki szereti a szerző műveit és Orlai Tibor színészeit is, azoknak kellemes kikapcsolódást nyújthat Simon Kornél rendezése – 130 perc egy szünettel. Jegyek - minden árkategóriában - legközelebb május 24-re vannak, ezen a linken.
Agatha Christie Towards Zero/Éjféltájt című bűnügyi regényét Gerald Verner alkalmazta színpadra – Zöldi Gergely pedig lefordította ezt a verziót. Ahogy ezt más színpadi nyomozós történeteknél is megszoktuk, az összes beszélgetést egy nappaliba csoportosítják az egyszerűség kedvéért. Ahogy a társalgási vígjátékok esetén, most is a beszélgetés a fontos, de ha történik valami egészen apró dolog (pl. valaki iszik egy pohár konyakot), már akkor kezdünk gyanakodni…
Az egyetlen szobadíszlet (tervező: Ignajtovic Kristina) nem vonja el a figyelmet a beszélgetésekről és a színészekről, akiket Papp Janó öltöztet: a sármos fiatal férfiak (Rohonyi Barnabás, Mészáros Martin) és a gyönyörű nők (László Lili, Barta Ágnes) ezekben még vonzóbbnak tűnnek.
Agatha Christie szokásos dramaturgiája érvényesül, bár talán a megszokottnál kicsit hosszadalmasabb az előkészítés és többet kell várnunk a gyilkosságra – az egész első felvonás a szereplők megismerésére szolgál. Van időnk töprengeni közben, hogy később kiből lehet áldozat vagy gyilkos – választhatunk akár az Egri Márta, Száraz Dénes, Cseh Judit által játszott karakterek közül is. (Több ötletem is volt, szerencsésen elfelejtettem, hogy legalább egyszer olvastam a regényt, így valami a cselekményből halványan rémlett azért.)
Ahogy megszoktuk, minden részletre, sőt elmondott anekdotára érdemes figyelni és mindenki szinte egyformán fontos - ebből a szempontból a Csehov darabokra hasonlít.
Éppen emiatt eszembe sem jut, hogy jellemezgessem itt az egyes szereplőket – mindössze annyit mondok, hogy talán Debreczeny Csabának lehetünk a leghálásabbak, ő mondja a legtöbb poént.
Menet közben eldönthetjük, hogy kivel rokonszenvezünk és kit/kiket gyanúsítunk – lehet, hogy mindenkit? Legyünk óvatosak azzal, hogy kinek szavazunk bizalmat!
A rendező a lehetőségekhez mérten igyekezett nagyon humorossá tenni az előadást, mivel ez valóban szórakoztatás céljából készült, ahogy a nemrég bemutatott Csengetett, Mylord?
Ez a kikapcsolódás estéje – bár az emberi természetet tanulmányozta a szerző és meg lehet állapítani nagy igazságokat, de mégsem ezért szeretjük Agatha Christie-t, akinek én is végigolvastam a teljes életművét nyelvgyakorlás ürügyén, néhány könyvét többször is.
Aki ezt élvezte, annak jó folytatás lehet a tatabányaiak Egérfogó-ja, amelyik már eleve színpadra készült.
Ps. A fotókat Éder Vera készítette
