Az Orlai Produkció már korábban is több monodrámát készített tipikus női élethelyzeteket bemutatva, és ezek közül több hosszú évekig is műsoron maradt, mert sokakat megérintett. A levehetetlennek tűnő Egyasszony, a Mély levegő, a Babilon dosszié és az Apád előtt ne vetkőzz után megérkezett a Hosszú virágzás is, Radnay Csilla előadásában.
Nyolcvan percig, szünet nélkül nézhetjük a színésznőt, és ismét megállapíthatjuk, hogy bármit játszik, "vele tudunk menni", így mindig érdemes az előadásait keresni.
Ezen az estén csak kicsit énekel, de az éppen elég hozzá, hogy még az ajánló elején felhívjam a figyelmet másik monodrámájára is, amelyik viszont teljesen zenés, egészen elképesztő természetességgel énekli végig a Sommerreisé-t. Aki mindkettőt megnézi, az biztosan követni fogja a pályáját, ha eddig még nem tette volna meg.
Következő előadások: március 16-án a Benczúr Házban, majd április 13-án ismét a Jurányiban látható.
Zeck Julianna darabját Szakács Hajnalka rendezésében a Jurányi Kamaratermében láthattam, amely olyan kicsi, hogy a színészek minden rezdülését jól érzékelhetjük. Jelentősége van még egy szemöldökráncolásnak is, a karnyújtásnyi távolság itt szó szerint értendő.
Radnay Csilla már bent ül egy magas széken, amikor érkezünk, így kezdés előtt módja van felmérni, hogy kiknek is fog játszani aznap. Mi pedig elhelyezkedés közben megállapíthatjuk, hogy ez ismét egy fekete térben előadott díszlet nélküli, nagyon kevés kelléket felhasználó előadás lesz, amelyben csak a jelmeztervezőnek, Remete Krisztának jut főszerep és persze a koreográfus Horkay Barnabásnak, aki a színész mozgásának beállításában segíthetett a rendezőnek.
Radnay Csilla egyedül meséli el történetét, sikeresen le is tud minket kötni végig, de azért neki is jól jött, és az előadás feszültségét oldotta, amikor társ híján időnként a mesterséges intelligenciával beszélgethetett, akit Mészáros Béla hangosított ki - oda tudtuk képzelni mellé.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy valaki igazi partnert lát az AI-ben, ezen is el lehet mellékesen gondolkodni, bár ennek az előadásnak a legfőbb témája nem ez: mi történik akkor, ha egy nő, aki hosszú évek előkészületei után már nagyon kezd koncentrálni a "baba projektre", és hirtelen megtudja, hogy meddő.
Ez az alaphelyzet, az előadás legelső perceiben mindez világossá válik, így nem szpoiler, utána következik mindaz, amit ez a bizonyos Hajnalka átél, megtudjuk, miként reagál a környezet, a gyermekekre nagyon vágyakozó élettárs és nem utolsó sorban ő maga. Láthatjuk a változás folyamatát, amely talán nem feltétlenül törvényszerű, mégis érthető.
Radnay Csilla szereplője minden döntését hitelesíteni tudja, elfogadjuk az előadás összes fordulatát és mindvégig drukkolunk neki, hogy jól alakuljon a története. Nézőként változhat, hogy ki mit kíván neki, hogyan dolgozza fel az őt ért veszteségeket, attól függően, hogy mi milyen tapasztalatokat szereztünk eddigi életünk folyamán.
Ugyancsak ennek megfelelően ez az előadás nagyon másként fogja érinteni azokat, akik maguk is fontolgatják a gyermekvállalást, mint a gyermekkel rendelkezőket, azokat pláne, akikben soha fel sem merült, hogy családot kellene alapítani. Az érzékeny téma miatt várható, hogy sokakat mélyen megráz, míg mások egyszerű kis történetet látnak benne. De hát nem vagyunk egyformák, épp ez az izgalmas a színházban, hogy ugyanaz az előadás olyan sokféleképpen érinthet minket és nem is mindig kiszámítható a hatás.
Ami biztos: Radnay Csilla csodálatos színésznő, úgy teker minket az ujja köré, ahogy akar és miatta azoknak is érdemes a Hosszú virágzás-ra elmenni, akiket egyáltalán nem érdekel a téma. Én is voltam előző nap a Jurányiban egyetlen színész miatt egy autógyártással foglalkozó előadáson, és arra se mentem hiába...
Fotó: Szokodi Bea
