Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Bár ez elsősorban színházi blog, és a koncertekre nem jellemző, hogy nagyon erős lenne bennük a színházi elem, mégis fontosnak tartom, hogy időről időre kitegyek egy nem-zenekritikát, amely pusztán arról szól, hogy hol és mit/kit hallgattam meg, hátha még néhány emberben felmerül, hogy ez nem rossz ötlet.

Kell a közönség a művészek túléléséhez, a komolyzenei koncerteken egyre kevesebb a fiatal.

Ha a zenéhez még egy-egy új helyszín megismerése is társul, akkor még fokozódik az élmény.

Két héten belül hét színházi előadáson kívül (már csak egy bejegyzés hiányzik) öt koncerten is jártam, négy helyszínen (ebből három új volt), és ezekről következik egy rövid nyomhagyó bejegyzés.

marton4Martonvásári idill - érkezés a helyszínre

I.2021.07.17. – Martonvásár „Beethovennel a szabadban” – Beethoven - IX. szimfónia

Néhány ismerősömet sikerült igazán meglepnem azzal a közléssel, hogy még sosem jártam Martonvásáron, pedig az évek óta létező hangversenysorozatról természetesen tudtam, és arról is, hogy a kastély rajta van a székesfehérvári vasútvonalon, így onnan még az esti órákban is vissza lehet jutni vonattal. (Állandóan a tömegközlekedés hiánya miatt reklamálok - na, ide lehet. Simán, minimális gyaloglással ráadásul.) Parkolóhelyek is  vannak – a világon semmi akadálya, ha valaki ide akarna látogatni, akár a múzeum miatt is – koncert nélkül is érdemes.

A kastélypark igazán lenyűgöző, Beethoven annyira nem érezhette rosszul itt magát – jutott nekem és még valószínűleg további ötszáz embernek az eszébe, miközben a hangverseny helyszínéül szolgáló gesztenyésbe siettünk a sétányon. Jó lett volna még itt kicsit ellenni, bár ezen a szombaton  a legfőbb kérdés végig az „esni fog vagy nem?” volt. Az egész hónapban ez volt az egyetlen olyan fixre beírt programom, amelynek nem volt esőhelyszíne, csak esőnapja és annyira nem esett jól a bizonytalanság.

Az időjárás ragaszkodott a főszerephez, ráadásul a szél is akkor támadt fel, ahogy a hangverseny is megkezdődött, így Beethoven IX. szimfóniájának meghallgatása (az István király nyitánya után) nem nélkülözte a drámai pillanatokat.

marton3a gesztenyésben

Közben elképzeltem, hogy milyen lenne itt egy Figaro – a magyar fordításban említett gesztenyés adott hozzá. (Jó, tudom, hogy csak Beethoven szokott itt lenni, de mi van, ha egyszer kivételesen Mozart is teret kapna?)

Aki olvassa a blogomat, az tudja, hogy a Figaro lényegében akármiről eszembe tud jutni, ha ez fenyves lett volna, akkor ugyanígy a „sotto i pini” kapcsán ugrott volna be. Ezt az asszociációt minimálisan megtámogatta az is, hogy a Vajda Gergely által vezényelt Nemzeti Filharmonikusok és Nemzeti Énekkar mellett fellépő szólisták között nemcsak Sümegi Eszter, az Operaház egyik „top-szopránja”, az idén Néróként jeleskedő Szappanos Tibor, vagy az én kedvenc altjaim egyike, Schöck Atala volt jelen, hanem a nemrég bemutatott „Figaró-szegény” Figaro3 címszereplője is, Cser Krisztián. Három héttel ez után a nagyszabású és különleges előadás után az lett volna furcsa, ha ez nem jut eszembe. (Még ezek után fogtam hozzá a rövid ajánlóm megírásának, remélve, hogy majd májusban újrahasznosítom.)

marton2zenekar, énekkar és a szólisták - Cser Krisztián, Szappanos Tibor, Schöck Atala és Sümegi Eszter

Egyébként (még a Figaro3-at idézve) elmondható, hogy tényleg nem árt egy előadásnak, ha nyomokban tartalmaz Cser Krisztiánt, és persze ebben a nagyon rövid, és még rövidebbnek érződő negyedik tételben az első megszólalás impozáns pillanata az övé lehetett – ez azért kárpótolhatja a szólistát is a megszólalás kurtaságáért.

cskkoncert - "nyomokban" Cser Krisztiánnal

Szép este volt, és még a visszavonatozás is élményként maradt meg ráadásként.

II.2021.07.21. – Biatorbágy először – Sárik Péter Trió – Bartók X

Érzem, hogy hamarosan elvesztem a fonalat, és nem fogom tudni pontosan felsorolni, hogy összesen hány Sárik Péter koncerten voltam június eleje óta. Aki akarja, számolgathatja, mert mindről van említés június eleje óta.

Sárikpa zongoránál: Sárik Péter

Most már így kb. hét alkalom és többféle kombináció után elmondhatom, hogy igen, ez a „Bartók X” az, amelyik a legjobban megfogott, és igyekszem minél többször élőben hallgatni. Továbbra is nagyon szeretem ezeket a felhőtlen estéket, amelyeken elragad minket az az életöröm, amely árad a zenélőkből. Szeretem nézni, azt az összhangot, amely a zongorista „csapatvezető”, Fonay Tibor bőgős és Gálffi Attila dobos között megteremtődik, néha mintha évődnének, párbajoznának – és ami még nagyon jó: sosem kíséri az a feszültség a hangversenyt, amely egy különösen bonyolult operaáriát rendszerint: nem érezni azt, hogy itt most a játszók nagyot kockáztatnak, akár látványosan bele is bukhatnak. Kellett hozzá idő, amíg rájöttem, hogy miért hallgatok sokkal lazábban hangszeres zenét, amelyben nincs szerepe énekhangnak. Nincs miért/kiért izgulni. Ahogy nézem a Triót, fel se merülne bennem, hogy a nehéznek és játszhatatlannak bekonferált számokat majd esetleg elrontják. (De mekkora kamu/poén ez az "átírtam, mert az eredetit nem tudnám eljátszani". Virtuóz művészeket nézek, akik nincsenek elszállva maguktól.)

TibiFonay Tibor

Épp a héten a Fb-on több poszt alatt is felmerült, hogy Sárik Péter jogosan dolgoz-e át Bartókot, vagy a Kékszakállú (lesz augusztus 18-án!) tabu, és nem nyúlhatna hozzá. Ezeket a beszélgetéseket olvasva bárki meggyőződhet arról, hogy a tolerancia nem jellemző jobban a zenével hivatásszerűen foglalkozókra, mint a társadalom kevésbé iskolázott rétegeire, sőt még akár egy Kossuth-díj sem késztet valakit arra, hogy megválogassa szavait nyilvánosság előtt, és esetleg ne szólja le trágár stílusban valakinek azt a művét, amelyet egyébként sosem hallgatott meg. (Nem, sajnos még a római pápa se mondhat megalapozott véleményt egy előadásról, amelyen nem volt ott. Ez a legszilárdabb véleményem, ez nagyjából az egyetlen olyan gondolat, amelyhez mindenáron ragaszkodom. Be kell fektetni az időt, és VÉGIGNÉZNI/hallgatni valamit ahhoz, hogy utána szidalmazhassuk. Ez a sorrend.)

Nyavalyás volt ezeket a kommenteket hosszan olvasni, de kontrasztként ott voltak az élő koncertek. (Általában a Trió műsora elérhető a honlapon, praktikusan minden nap fellépnek valahol, el lehet csípni őket – épp most nincs frissítve, de nyilván idővel lesz.) E koncertekből leszűrhető, hogy a közönségnek KELL ez a zene, szívesebben közelednek így akár még Bartókhoz is.

attilaGálffi Attila

Lassan el kellene oda jutnunk, hogy elfogadjuk a kultúra olyan szegmenseinek is a létjogosultságát, amelyhez nekünk személy szerint nincs közünk. Akinek nem tetszik ez a zene (de már legalább egyszer meghallgatta, azaz tudja, hogy mi az, ami ellen tiltakozik), akkor ne hallgassa, de elég értelmetlen megkérdőjelezni a létjogosultságát.

Erre a programra egy biatorbágyi volt-tanítványomat meghívtam, aki bár előzőleg nem érdeklődött semennyire Bartók iránt, de mégis eléggé megtetszett neki a hangverseny ahhoz, hogy azonnal vegyen jegyeket a szeptember 10-i Jazzkívánságműsor 2. lemezbemutatóra (MOM), sőt felajánlotta, hogy néhány nappal később elvisz Kecskemétre, hogy végre először meghallgathassam Sárik Péterék Beethoven átdolgozásait is, amely őt is érdekelte. (Ehhez a meghíváshoz persze az kellett, hogy én V. Á. hátterét ismerve higgyek abban, hogy így is szeretni tudja majd. Épp ő és a hozzá hasonlóan "Bartók-nemkedvelők" az igazi célközönsége ennek a lemeznek.)

Ennél jobb bizonyíték nem is kell arra, hogy Sárik Péteréknek hat a zenéje, függetlenül attól, hogy kollégáiban milyen benyomásokat kelt az a tény (nem a megvalósulás milyensége!), hogy van bátorsága átdolgozni a klasszikusokat.

III. 2021.07.27. - Kecskemét – Fő tér –– „Beethoven, ahogy mi szeretjük” – Sárik Péter Trió

kecskemét1a kecskeméti közönség

Ugyan csak éppen a kezdés előtt, de mégis időben leértünk Kecskemétre, amely így autóval nagyon közel van (négy nappal később a fiam színjátszó táborába igyekezve jelentősen messzebbnek tűnt a dugó miatt, de kedden sima volt minden oda-vissza). Ha Kecskeméten vagyok, mindig elpanaszolom valakinek az este tízes vonat megszüntetésének drámáját, amellyel még évekkel ezelőtt esti előadás után is vissza lehetett jönni Pestre. Milyen kár, hogy soha senkinek nem volt prioritás, hogy az ország nagyobb városai igazán jól össze legyenek kötve a fővárossal.

kecske2a Kecskeméti Filharmonikusok művészei (de kik? )

A koncertre áttérve: ez a Beethoven év egyik elmaradt és sokszor elhalasztott eseménye volt, a pótlások pótlása – jó hangulatban.

Az említett kommentek tömegének elolvasása után egy-két nappal kifejezetten figyeltem az előadásban partnerként résztvevő Kecskeméti Filharmonikusokat, miként érezhetik magukat ebben a szokatlan helyzetben – jazzistákkal együtt muzsikálni milyen lehet egy komolyzenésznek?

Nyilván szokatlan lehet viszonylag sokat pihenni egyes részeknél, hiszen mégis a Trió játszott legtöbbet, és nem minden részletbe sikerült a vonósokat is bevonni. (Nagyon tetszett, hogy a zenészek nem mentek haza, ahogy befejeződött a koncert, hanem a fák alatt álldogálva nézték ők is a Triót, ahogy zenéltek. Úgy tűnt, hogy nem mindössze rájuk erőltetett penzum volt ez a koncert, szerethették ezt a fellépésüket - sejtem én, miközben persze én is csak találgatok.

kecske3

Ezeket a Beethoven-átdolgozásokat nemigen hallottam korábban, nem vagyok igazi „Beethoven-fan”, de örültem ennek a kivételes lehetőségnek, és ezzel nem voltam egyedül. A Fő tér egyik szegletében (a templom fala mellett), szabadtéren lehetett megszervezni az eseményt, és örömteli látvány volt nemcsak az, hogy a kitett székek mindegyikén ültek, de sokan állva, vagy a földre kuporodva hallgatták a zenét. Fesztiválhangulat volt, és ahogy a Sárik Péter koncerteken már megszoktam mostanára, nagyon vegyes volt a közönség életkori összetétele, sok volt a gimnazista is. Ezekben a helyzetekben egyáltalán nem jutna eszembe, hogy a koncertezés jövőjének bizonytalanságáról mindenképp muszáj írni vagy két bekezdést. Énekeltem együtt mindenki mással, éppen az Örömódát, bár a "testvér lészen minden emberben" még hetedikesként picit jobban tudtam hinni, amikor még épp tagja voltam az iskolai énekkarnak is. (Csak egy későbbi fellépés előtt rostáltak ki, másodmagammal az alt szólamból - ez azért a műről időről időre eszembe jut.

IV. Kápolnásnyék, Halász kastély – 2021.07.31. – „Donne abbandonate” - Savaria Barokk Zenekar

Talán két nappal korábban vettem észre a plakátot, az itt emlegetett öt koncert közül ez volt az egyetlen, amelyik utolsó pillanatban és kissé ad hoc jelleggel került a programomba.

savaria

Ha volt esélytelen helyzet számomra, akkor ez az volt – délután még János színházi előadását néztük, amelyet egyhetes táborozás eredményeként összehoztak (várakozáson felül jó lett, benne János a legkisebb királyfiként küzdött), és onnan, a Tisza mellől kellett átérnem Kápolnásnyékre, ha meg akartam hallgatni Ducza Nóra és Jónás Krisztina előadásában néhány barokk áriát.

Minimális stresszt az autópályán kialakult dugó hozzáadott a naphoz, és mindkét előadásra végül a kezdés előtt négy perccel értünk oda – miután 2-2 órán át a GPS-t ellenőriztem, hogy átbillenünk-e későbe, vagy sem.

Jó lett volna erre a számomra új helyszínen megnézni a kiállítást, kicsit sétálgatni a panorámát nézve a kertben – ezt mind megteheti az, aki esetleg a környéken töltött vakációja keretében szakít időt egy ilyen hangversenyre, vagy csak a kastélyra. Érdemes.

Annak nagyon örültem, hogy a stressz-faktor megszűnt a koncert elejére, és mivel tudtam, hogy innen is vissza lehet óránként menni vonattal, le tudtam lazulni.

Mondhatom, hogy a műsor címe – „Donne abbandonate – Elhagyott asszonyok” – nem utal felhőtlen szórakozásra, így kellő figyelmet is kelt a nyári műsorok között. Aki futólag sem ismeri a barokk operákat és azok szókincsét, akkor nyilván azt sem tudja, hogy annyira nem nehéz erre a témára áriákat találni. A megcsalás, árulás, cserben hagyás motívuma legalább annyira tipikus (a megfelelő szinte kötött szókészlettel), mint a való életben is. Feltehetően a közönség soraiban többen lehettek, akiknek erre a témára volt saját tapasztalata, mint akinek nem.

A koncert előtt szövegkönyveket is kaptunk, nem mintha a dalok hangulata alapján a lényeget ne sikerülhetett volna mindenkinek elkapnia, és ráadásul az énekesnők előadásából elég tisztán át is jött a szöveg, érthető olaszsággal tolmácsolták az olasz nyelvű Handel és Scarlatti áriákat, illetve a duettet is így hallhattuk Jónás Krisztinától és Ducza Nórától.

Jónás Krisztina fellépésén érezhető, hogy ez az ő otthonos közege, oratórium-énekes, és nem is lepődtem meg, amikor utólag megtudtam, hogy a program ötlete tőle származik.

Ducza Nórához eddig négy igazán jól megformált operaházi szerep kapcsolódik, és minden esetben átjött számomra, hogy nemcsak énekesként, de színészként is erős nyomot hagy. Már hiányoltam egy jó ideje (tavaly augusztus vége óta), így nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz ebben a megrázó tematikájú előadásban. Láthatóan beleélte magát az elhagyott nő szerepébe, és így mi is mélyen drámainak érzékelhettük a helyzetét.

A két énekesnő partnere a Savaria Barokk Zenekar volt, amelyet Németh Pál vezényelt, akik átkötésként attól a Lully-től is játszottak, akinek a zenéjét hosszabban nemrég az Eiffel Műhelyházban hallhattuk (Úrhatnám polgár). Minden mindenhez kapcsolódik.

V.2021.08.01. – – Erkel Ferenc Kamarazenekar, Biatorbágy hangja

Valami azt súgja, hogy Lesták Bedő Eszter, az EFKZ koncertmestere, túl sok FB-kommentet nem olvashat, és ha lát egy olyan kinyilatkoztatást, akár egy nagyszerű zeneesztétától, hogy nem kell a komolyzenét népszerűsíteni, akkor tovább pörgeti szó nélkül a feed-jét.

próbaPróba-fotó - a Magnet Media felvétele

Ez már a harmadik műsora az együttesének, amelyre kijöttem a biatorbágyi művelődési házba, és minden esetben azt tapasztaltam, hogy a műsor elsődleges célja a beavatás, a koncertek miatt Budapestre be nem utazók számára is biztosítani akarja a minőségi zenehallgatást, a műsort emiatt rövid lélegzetű tételekből, változatosan állítja össze, érdekességeket gyűjt össze a szerzőkkel kapcsolatban, hogy a közel két óra feltűnés nélkül röppenjen el Mendelssohn, Liszt, Dvorak, Elgar, Csajkovszkij zenéjével.

Nem hagyható említés nélkül, hogy a zenekar egyik helyben lakó tagja, Bolyki András egyben zeneszerző. Egyik művének részlete kifejezetten nagy sikert aratott, így ezt látva még az az állítás sem állná meg a helyét, hogy a kortárs zene idegen a közönségtől. Nekem személy szerint épp ez volt a kedvencem az egész este folyamán, és szívesen meghallgatnám a teljes darabot is.

Három alkalom után világos a képlet, a szándék és egyértelmű, hogy eredményesek ezek az ingyenes, regisztrációs események, jól járt Biatorbágy, hogy lett "saját hangja" az EFKZ által.

Nagyon sajnáltam, ahogy nyilván a zenekar is, hogy az eső miatt a hangversenyt nem tarthatták meg az udvaron, de annyira nem is keseregtem, mert szerencsésnek éreztem, hogy nem áztam meg az alatt a 11 perc alatt, amíg felértem a vasúttól. (Feltehetően megjavítottam egyéni időmet ezen a távon, amelyhez hozzásegített a néhány nappal korábbi séta is – most már hezitálás nélkül fordultam erre, majd arra.

eszterkoncert után - a Magnet Media fotója

A koncert Lesták Bedő Eszter kerek születésnapjának megünneplésével fejeződött be, bizakodó hangulatban, két újabb őszi koncert beharangozásával.

-------------------------------

Várjuk a folytatást, és csak remélni lehet, hogy ősszel egy komplikációktól mentes színházi és koncert évad kezdődhet meg. De addig még ez-az történni fog augusztusban, holnap lemegyünk az Ördögkatlanba, ahol vár ránk 16 színházi előadás és még egy-két kiegészítő program biztosan, és majd aztán nézek szembe a realitással.

Kellemes augusztust kívánok mindenkinek, köszönet azoknak, akik ezt a négy és fél oldalt végigolvasták.

Ps. A fotók a Nemzeti Filharmonikusok, a Savaria Barokk Zenekar és Sárik Péter FB-oldaláról származnak. - Amennyiben a negyedik koncertről is találok képeket, pótlólag feltöltöm.

Címkék: Kecskemét Biatorbágy Cser Krisztián Sümegi Eszter Schöck Atala Szappanos Tibor Nemzeti Filharmonikusok Savaria Barokk Zenekar Nemzeti Énekkar Sárik Péter Martonvásár Jónás Krisztina Bolyki András Vajda Gergely Kápolnásnyék Ducza Nóra Németh Pál Lesták Bedő Eszter EFKZ Gálfi Attila Fonay Tibor Kecskeméti Filharmonikusok

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr3416647438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása