Március óta nemigen volt módunkban légvárépítéssel foglalkozni, azaz például azzal, hogy milyen előadásokat kellene megnéznünk a következő hónapokban. Pedig nemcsak a régi előadásokra jó visszaemlékezgetni, de szeretünk gondolatban előre rohangálni. Persze a tervezgetős üzemmódra a színházak is rákényszerítenek, hiszen most már két hónapra előre egyeztetnek és a jegyeket is árulják.
A Fidelio magazin nyomtatott kiadásának látványa csütörtökön a Hatszín Teátrumban igazán reménytkeltő volt, hiszen ezek szerint alapértelmezésben visszaáll az élet a rendes kerékvágásba, és elkezdhetünk mi is azzal foglalkozni, hogy mely előadások elég érdekesek számunkra.
Ennek fényében most megint itt az ajánlóm, amely nem a teljesség igényével készült.
Az én Rómeóm: Góg Tamás
De nézzük az előadásokat.
ZENÉS színház
OPERA
Ami nemsokára jön, és biztosnak mondható: augusztus 7-én és 9-én a Margitszigeten elbúcsúztatják a régi Sevillai borbély rendezést, két nem túlságosan ismert külföldi énekes közreműködésével. Még mindig alkalomra 1000-nél több jegy maradt, utolsó percben is be lehet majd jutni – eső nem várható már a hétvégére. (A nem közismert sztároknál talán célszerűbb lett volna kedvelt magyar énekeseket felléptetni Figaro és Rosina szerepében is, esetleg kicsit csökkentett jegyár mellett – fűzöm hozzá teljesen mellékesen.) A rendezésről többször írtam, de persze a szereposztás annyira más lesz, hogy ez csak azoknak lehet érdekes, akik maguk is megnézték még az Operaházban az előadást és netán nosztalgiázni akartak...Volt olyan, amelyik némileg próbára tett.
Az Operaház negyedszer is áttette a műsorhirdetését, amelynek új dátuma augusztus 17. Az Eiffel csarnok parkjának megnyitására szerveztek egy nagyszabású gálát augusztus 19-re, amelyre húsz magyar szólistát és Kauffmannt hívták meg. Aki hetekkel korábban már erre a napra betervezte a margitszigeti Bánk bánt, amelyet a Coopera mutat be, most nyilván elbizonytalanodhat, már amennyiben a világhírű tenor rajongója. Érdekes, hogy ezt a last minute szervezésű eseményt nem augusztus 20-ra tették, amikor úgy sem lesz semmilyen hivatalos ünnepség, de erről mindenki szabadon gondolhat, amit akar. Lehet, hogy nem akarták az operarajongókat kitenni annak, hogy egymást követő napokon két nagyszabású produkciót is végigüljenek. Több hónap kihagyás után jobb a fokozatosság elve.
Nem Pest, de pesti művészek részvételével bonyolódik augusztus 14-23 között a szokásos Zempléni Fesztivál, több helyszínen is Érdemes ennek programjait részletesen megnézni, én napok óta ezeket posztolgatom a fb-on, minimális érdeklődés mellett. Ettől még a fesztivál jó kezdeményezés, jó a helyszín, és én örömmel megyek majd vissza arra a vidékre, ahol az apám 99 éve született. Számomra a nyár legígéretesebb és kihagyhatatlan zenei programja épp itt lesz, a Don Giovanni, amelynek olyan átütő a szereposztása, hogy előre külön erről írtam egy hosszabb beharangozót.
Müpa
Szeptemberben a Müpa is kinyit, ahol lesz egy Ruszalka keresztmetszet (még nem nyilvános a szereposztása, lehet reménykedni) és az Orfeo Zenekar eljátssza a h-moll misét is. Ezek tűnnek számomra a legfontosabb programoknak.
Prózai színházak
A színházak egyrésze a visszafizetés helyett a pótelőadások tartását választotta. Ezeket már több is elkezdték, köztük a Játékszín, illetve a Miskolci Nemzeti Színház is. A kéthónapos elővétel, illetve a bérleti rendszer ezúttal nehézséget okoz, Miskolcon például 90 pótlandó előadást kell beiktatni a műsorba.
Augusztusban azért még a szabadtéri színpadok is működnek, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy most először a vírus-helyzet hatására – három hónapnyi leállás után - a pesti nyári színházi kínálat erősen megnövekedett. (Azt is érezhetjük, mintha egy olyan sorozatot néznénk, amelyet eltolódással vettek fel, nagyon nincsenek a helyén az évszakok.)
Az előadások között több az olyan, amelyiknek a próbafolyamata még a karantén előtt szakadt meg, sőt igazából most kellene még azokat is emlegetni, amelyek éppen készen lettek, és a premierjük után szinte azonnal jött is a leállás. A Centrálban „A nevem Mary Page Marlowe” különösen nagyot ütött, semmiképp nem érdemes kihagyni, és figyelemre méltó a Katona opera-kísérlete is Székely Kriszta rendezésében – A Poppea megkoronázása -, amely feltehetően rövid ideig az Operaháztól konkurens előadást is kap. (Egy operát hatnál többször csak operakalandként játszanak, így két hétnél hosszabb ideig az átfedés semmiképp nem fog fennállni, de azért összehasonlítható lesz a két koncepció így is.)
A Városmajorban több Orlai-előadás is nézhető, köztük lesznek új bemutatók is: aug. 3-án a Határátlépések, amelynek a sajtóbemutatójáról már be tudtam számolni, illetve a „Hogy szeret a másik?” – ez még számomra is ismeretlen, de kíváncsi vagyok rá. A teljes műsor átlapozása a vidéki és határontúli vendégjátékok miatt is célszerű. Közülük a miskolci „A velencei kalmár” néz ki a legnagyobb fegyverténynek, ezt jó lenne állandó műsordarabnak is fent tartani Pesten, hogy minél többen nézhessék.
A Hatszín Teátrumban már volt Molnár Piroska előadása az Egy német sors júliusban is, és lesz is, ez is a legmelegebben ajánlható.
A Spirit Színház esetén nem beszélhetünk rendkívüli helyzetről, ők korábban is végigjátszották a nyarat. Czeizel Gábor Equusát fel fogják újítani, lesz négyszer is augusztus közepén Varga Ádám főszereplésével, ezt már egy évnél régebben várjuk a fiammal együtt, a tavalyi évadban mintha kimaradt volna (vagy csak nekem tűnt úgy).
A szeptemberi műsorra nézve örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Átrium is kinyit (már augusztus legvégén), sok előadást tartanak, sőt lesz egy Alföldi Róbert főszereplésével megtartott bemutató is (Isteni végjáték).
A Bethlen téri színház szeptember második felére lép működésbe, több új bemutatóval – a régebbi repertoár felújítása itt még várat magára.
Budaörsön már régen elkezdődtek a Figaro házassága-próbák, amelyet Alföldi Róbert rendez, és mutat be a hónap első péntekén. Ez számomra megkerülhetetlennek tűnik, ahogy az Pelsőczy Réka bemutatója is – a Születésnap – három héttel később.
Az Operettszínház hónapja a La Mancha lovagjáról fog szólni elsősorban, de négy Mágnás Miskát is eljátszanak azért utána.
Szeptember 10 után a Jurányi Ház is teljes gőzzel működik, lesz itt is egy Orlai-bemutató (Irodai patkányok), és sok régi bevált előadást felújítanak – pótolni kellene közülük többet is, ez jutott eszembe a programról.
A MU Színházban szeptember végén lesz Tarnóczi Jakab Búcsúkoncertje – erről korábban lemaradtam, de ez is prioritás lesz számomra.
Az Ódry Színpadon is lesz néhány előadás a műsor szerint, amennyiben nem borít fel mindent az új helyzet, az új kuratórium. A válság nyilván felülírhatja könnyedén a műsortervet.
A Pesti Magyar Színház Rómeó és Júlia bemutatóját szeptemberben szintén pótolják. Erre igyekezni fogok eljutni, nem mintha a darab foglalkoztatna, de egy volt-tanítványom, Góg Tamás lesz Rómeó, és az ő pályáját így a nulladik pillanattól tudom követni. Ígéretes tehetség, ráadásul valóban meg lehet benne látni Rómeót…(lsd. a plakátot a bejegyzés elején)
A Radnótiban lesz két premier – Csapodár madárka, Gina – és ezek mellett külön felhívnám a figyelmet Pál András Petri-estjére, amelyet egy hete láttam én is csak. Sokakkal találkoztam, akik eddig nem látták ezt az előadást 3,5 év alatt, nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a stúdióelőadás kimaradt. Menjetek el rá, osztályon felüli minőség.
A Rózsavölgyiben is lesz két elhalasztott premier – Idegenek a vonaton, A két pápa -, ők is már ezerrel dolgoznak, pótolnak.
Néhány előadást tart az Örkény Színház, az RS9 is és a Spinoza, sőt egy Pintér Béla-előadás lesz az UP rendezvényközpontban is.
A Stúdió K-ban főleg a valóban különleges Peer Gynt lesz főleg – az időjárási viszonyok miatt erre a koraősz az alkalmas időszak. Talán most a vírus-helyzet jobb esélyeket nyújt a bejutáshoz, ha ezt eddig nem láttam volna, igyekeznék menni. Kevés néző fér be, nagy légterekben játszanak, aki fél, itt a kőbányai pincerendszerben módja is van a többiektől kicsit elkülönülni. (Kihagyhatatlan kategóriámban ott lenne ez is.)
A Szkénében is elindul az évad, Pintér Béláék, a Vádli és a Nézőművészetisek népszerű előadásaival. A kínálatból egy olyan van, amelyiket nem láttam eddig, a többiről mind írtam már ajánlót. (Bár a Trafóban is ilyen jól állnék – ott is lesz több új bemutató, a programra nézve ott is visszaállt az élet a rendes kerékvágásba.)
A Vígszínházban is lesz egy új bemutató – Csáth és démonai – , de ennél nagyobb fordulat, hogy Rudolf Péter irányításával elkezdődik az élet megint, az előadásokat pótolni fogják. Az Eszenyi-ügy után nem tűnik egyszerűnek a helyzet, de a sajtótájékoztatón az új igazgató feltétlenül elérte, hogy drukkoljunk neki.
Ps. Aki netán attól fél, hogy a szomszédaitól esélye van a vírust elkapni még így is, hogy napi 10-20 közötti az új megbetegedések száma, és a gyanús országokból hazatérőket folyamatosan tesztelik, annak mondom, hogy az általam látott 11 júliusi előadás mindegyikén volt néhány néző, aki maszkban ülte végig az adott darabot, és ezt bárki megteheti, akinek a maszk biztonságérzetet ad és nem irritál, illetve az aggódás nem zavar meg a figyelésben.
