Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Hosszú évek készülődése után most már tényleg elindul az Eiffel Műhelyház, megnyitották a Bánffy termet balettel és operával is, és bár néhány hét csúszással, de még tavasszal jönnek sorba a próbaüzemi előadások, amelyekre INGYENESEN, regisztrációs jeggyel jöhettek el azok, akik az Operaház hirdetményeit és előadásait figyelik.Mivel a jelenlegi férőhelyek száma 340 körüli, ez mégsem jelent korlátlanságot, de elég sok az előadás, és talán nem maradnak ki azok, akiket a hely leginkább érdekelt.

56872510 805528593179535 6169266156113756160 oDíszletfal, mögötte tenger, puzzle-darabok, korhű kosztümök és láthatósági mellények

Még most az elején fontos  aláhúzni a próbaüzem szót, még bőven alakulni fog a nézőtér, sőt talán a színpad is, a módosítások befolyásolhatják az akusztikát, és nyilván az őszi kezdésre jóval komfortosabbá válik majd az előcsarnok is. (Bent már nincs hideg, bár többen mondták, akik a korábbi baletteket nézték meg.) Az, amit most kapunk AJÁNDÉK, így kell rátekinteni, és nyilván más mérce érvényesül, mintha már most a következő évadra megszabott 9900 Ft-os jegyárat fizette volna ki az előadásért valaki. (Zárójelben: vannak kétségeim, hogy kortárs művekre és barokk operákra el lehet-e ugyanazt kérni, mint amit az Erkel Színház kiemelt I. helyárkategóriájában szereplő előadásért, pl. egy „erwinschrottos” Figaróért? Ez talán még akkor is túlzás, ha a kis nézőtér miatt drágábbak az előadások. Minden bérletesnek ajánlom, hogy ragadja meg a felkínált 50%-os lehetőséget, hiszen nagyon jónak ígérkezik az Eiffel jövő évi kínálata.)

Korábban kétszer is voltam sajtótájékoztatón a helyszínen, legutóbb a bokrétaünnepélyen, és most ismét nyugtáztam, hogy szerethető helyszín lesz ez, amennyiben elkészülnek a parkolók, és ha az Operaház eléri azt, hogy a BKK a kilences buszt besűríti az előadások vége utáni félórás idősávban. Ha nem húsz percet kellett volna még fél 11-kor várni, akkor még felhőtlenebbül örülhettünk volna a helynek. Ellenkező esetben számolni lehet majd azokkal, akik taps közben felállnak, és kicsörtetnek a nézőtérről, különösen a téli időszakban. (A ház előtt van a megálló, így aki netán attól fél, hogy nem biztonságos a környék, az lelazulhat, még csak gyaloglásról sincs szó.)

57238938 805529239846137 2409172943033597952 oAz előadás talán legviccesebb jelenete ("milyen pozíciókban kell tudni valakinek énekelni!")

Éppen a buszmenetrend miatt nem vártam meg a vasárnapi premiert lezáró köszöntő beszédeket, amelyeket rendszerint igyekeztem eddig meghallgatni a legtöbb bemutató után, így csak az évadnyitó sajtótájékoztató alapján vannak tippjeim arra, hogy az eseményen jelenlévő főigazgató mit mondhatott el. Nyilván azt is, hogy még sok munka van hátra, amíg a teljes ház készen lesz.

Jelenleg örüljünk annak, ami van, és legyen szó arról, hogy milyen előadás A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény, amely Mozart befejezetlen operatöredékeiből létrehozott pasticcio.

A szövegkönyvet Lax Éva gondozta, akiről már nem egy esetben kiderült, hogy az olasz nyelvű operák szakértője, így a produkcióban való részvétele önmagában minőségi garanciát jelent. Ne maradjon ki a dramaturg, Kenesey Judit sem, aki a magyar nyelvű feliratokért is felelős. A zene átdolgozója pedig Németh Pál, aki régizenei specialistaként közismert, és feltehetően ő sem most látta először ezeket a töredékeket, amelyekből most egy kétrészes előadást hoztak létre. (Az előadás teljes menetideje két és fél óra volt a bemutatón.)

Toronykői Attila rendező, és a produkció koncepciójának másik kidolgozója, Ókovács Szilveszter elsősorban szórakoztató estét szánt nekünk, feltehetően belátva, hogy a történet klisészerű, nehéz rámondani, hogy az apai kényszerrel kiházasítandó lányok problémája a mi világunkat érinti (mostanában szinte alig akarja magát valaki végleges elköteleződésre rászánni, kevesen vágynak házasodásra), és összességében, de részleteiben is nélkülözi azt a mélységet, amelyet a tanmeseszerű Cosíban, vagy pláne a Figaróban fellelhetünk. (Azokba sem muszáj belegondolni, ha valaki a felületen akar maradni, megteheti. Mozart zenéje ad erre is esélyt, hogy csak gyönyörködjünk.) A zene harmóniája, és egyes jelenetek humora csak hat ránk így is, a zseni eldobott töredékeiben is érvényesül.

57538022 805529439846117 800256530136956928 oSzerekován János -Váradi Zita - lent és fent

A rendező ezúttal megint Juhász Katalinnal dolgozott, és egy impozáns ötletre építették az előadást. A Bánffy terem mélyebb színpadi terét felére szűkítették egy Mozartot ábrázoló fallal, amely kirakósként is működött. A hiányok épp a megfelelő helyen voltak, így fent is lehetett énekelni, nemcsak a színpadon, a fal így praktikus megoldásnak is bizonyult.

Ráadásul mögötte nyomokban látszott a teljes előadás alatt egy folyamatosan hullámzó tenger képe, amelyik a cselekmény feszültebb pontjain erőteljesebben tajtékzott.

Mindezt kiegészítették a kosztümök, a legtöbb korhű Mozart előadásra jellemző fehér ruhákat látunk, és persze parókákat is. (Bennem sokszor felmerült, ha tényleg mindig mindenki fehérben volt, rengeteg embernek adhatott munkát ezeknek a kényes nadrágoknak a pucolása és pillanatok alatt kellett újat venni.)

57118166 805529033179491 8488477663353110528 oKovács István - Váradi Zita - Szerekován János

A rendező mai gesztusokat, tánclépéseket, sőt karatézést is beletervezett az előadásba, nyilván élénkítő célzattal, ugyanazért, amiért egy ponton néhány láthatósági mellény is rákerül a fehér libériákra. Ezek a megoldások feltétlenül megosztóak, nyilván lesz olyan néző, akit ez felvillanyoz, más pedig értetlenkedni fog, hogy mi köze van ennek a történethez. (Nagyjából annyi, mint a kairói lúdnak.) Nekem volt olyan ötlet, ami tetszett, volt, ami nem, de nem kezdtem háborogni.

Az előadásban végig érvényesül a kettősség, az előadás egyszerre régi és mai, és emiatt idézőjelbe kerül az egész történet. A magam részéről az egyetlen következtetés, amit ebből le tudtam vonni: hatalmas a távolság köztünk és Mozart világa között, és legalább annyi fejlődés van, hogy a világnak ezen a tájékán már nem divat, hogy valakit az apja ad férjhez. (Hát ez nem valami sok, tényleg nem a Figaro mélysége tárul föl ki a kairói lúdnak köszönhetően.)

A nagy puzzle hiányzó darabjai sok más helyzetben is jól használhatóak, lehet belőlük oszlopokat építeni, sőt még rugdoshatóak, sőt újabb – kisebb – kirakós is kijön belőlük. (Igen, és szimbolizálják a darab összerakott jellegét is.)

Az előadás kisebb nézőteréhez igazítva kisebb a zenekar, és az énekesek sincsenek igazán sokan. Ahogy Mozart annak idején gondolt arra, hogy minden énekesnek legalább egy hálás megszólalás jusson, a pasticcio létrehozóinak is szempont lehetett ugyanez. Mindenki érvényesülhet, bár nem mindenkit lehet érteni, néha a zenekar sajnos elnyomja a szólistákat, és nekünk nézőknek lényegében mindegy, hogy ez a terem/a karmester/a szólista hibája-e. Miután nem vagyok zenekritikus, viszont AJÁNLÓt írok, és az előadás értékeire koncentrálok, nem érzem azt, hogy nekem kellene ebben a kérdésben nyilatkozni, pusztán a korrektség kedvéért említem meg, hogy mit észleltem a 10. sorból. Lehet, hogy a terem más pontjain valaki más minden szót kristálytisztán értett. (A kétnyelvű – angol és magyar – feliratok végig működtek, és a történet olyan felszínes, hogy mindenféle előkészület nélkül is követhető volt. Előkészületek nélkül mentem most, és nem is érzem szükségesnek, hogy a cselekményről beszámoljak.)

56904968 805529069846154 2189673648619520000 oA lakájok sűrűjében: Kovács István, mellettük: Bakonyi Anikó, Balczó Péter és Biri Gergely

Az előadásban fellépő nyolc énekes, akik között volt két hoppon maradt öreg – Kovács István és Szerekován János – és három szerelmes pár – Bakonyi Anikó, Balczó Péter, Váradi Zita, Biri Gergely, Keszei Bori és Fülep Máté – az én észleletem szerint élvezte a játékot, annyi humort igyekeztek belevinni, amennyit csak lehetett. (Nyilván örültek annak is, hogy a többször halasztott előadás végre eljutott a bemutatójához.)

Az Eiffel Csarnok tehát megnyílt, elindulhat a fejlődés útján. A jövő évre meghirdetett impozáns műsortervet tanulmányozva látszik, hogy érdemes lesz ide is kijönnünk.

PS.1: Idén A kairói lúd még egyszer nézhető, április 18-án csütörtökön. Tervezem az újranézést, és ha ez bekövetkezik, nem lehetetlen, hogy ezt a bejegyzést még kiegészítem.

57134515 805529296512798 4136525342565203968 oKeszei Bori - Fülep Máté

PS.2. A Molmik Photography képeit használtam most is. Nagyon érdemes az összeset megnézni a fotóművész saját Fb oldalán. Most sajnáltam, hogy nem írtam túl ezt a bejegyzést, és nem tudtam még többet beilleszteni közülük. Nagyon kifejező közeli fotók készültek minden szólistáról.

Címkék: Ókovács Szilveszter Opera Toronykőy Attila Kovács István Balczó Péter Keszei Bori Váradi Zita Próbaüzem Szerekován János Bakonyi Anikó Fülep Máté Németh Pál Juhász Katalin Biri Gergely Kenesey Judit Eiffel Műhelyház A kairói lúd Lax Éva Molmik Photography

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr8714767818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.