Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Rövid nyomhagyó bejegyzés következik Gyöngyösi Levente tegnapi szerzői estjéről azoknak, akik nem lehettek ott, de szerettek volna – egyfajta helyzetjelentés, nem zenekritika.

gyöngyösiA szerző a vigado.hu képén

A Vigadó díszterme egészen megtelt 19.30-ra, amikor a koncert kezdetét vette. Ahogy megszokhattuk a BDZ eseményein, Hollerung Gábor szórakoztató bevezetőt tartott, az objektivitás szándékával és szuperlatívuszok felsorakoztatása nélkül elemezte a jelenlévő szerző stílusát, motívumait, zenéjének jellegzetes vonásait. Miután a koncert összesen négy nagyobb részből állt, amelyek között szükség volt átrendezésre (és minket csak egyszer engedtek ki szünetre), a zenekar vezetője minden esetben ki is tudta tölteni a holt időt, és ha mindazt leírnám, amit elmondott, akkor most akár szakcikk benyomását is kelthetné ez a bejegyzés. (Nagyon remélem, hogy a jelenlévő zenekritikusok majd közzéteszik saját elemzésüket, és nem ez lesz az egyetlen megemlékezés az eseményről.)

A bevezető szeretetteljes, ámde mindenféle szentimentális tömjénezést nélkülöző szavaiból kiderült, hogy a BDZ-nek és vezetőjének személy szerint is nagyon fontos Gyöngyösi Levente, aki az év eleje óta rezidens zeneszerzőként is kötődik az együtteshez, és ez az est ennek a kapcsolatnak a megerősítése.

Mielőtt leírok néhány konkrétumot, megemlítem egy bekezdés erejéig, hogy engem miért kezdett érdekelni a szerző.

Négy éve jutottam el arra a pontra, hogy az általam szorosabban megfigyelt operaénekesek miatt elkezdjek koncertekre is járni, így kezdtem a régizene felé tolódni. Ennek folyományaként beleszerettem a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar felvételeibe, amelyeken Gyöngyösi Levente is gyakran közreműködött. Majd észrevettem néhány koncertfelvétel kapcsán, hogy saját kompozíciói is vannak, és megtaláltam a Missa Vanitas Vanitatumot, amely miatt nem egyszer beültem könyvtárba, hogy a nava.hu-n meghallgathassam. (A felvételen Kolonits Klára és Cser Krisztián a két szólista – ennyit még a motivációról. A darabot élőben is szívesen újra hallgatnám velük, naná – például egy másik Gyöngyösi Levente esten.) Ennek a felvételnek kapcsán nagyjából két éve megkerestem a szerzőt, akiről így kiderült az is, hogy nagyon kedves és barátságos, közvetlen ember. (A nagyközönség szempontjából éppen ez a legérdektelenebb dolog egy művésszel kapcsolatban,hogy milyen a természete, hacsak nem celeb is az illető, tudom.)

A BDZ most megjelent őszi műsorújságjában, a Hangolóban van egy részletes interjú a zeneszerzővel, és ebből kiderül, hogy neki is éppen ez a mise a kedvence, amelynél egyedül a tavaly júniusban koncertszerűen bemutatott  A Mester és Margaritát kedveli jobban. Ezzel én is pontosan így vagyok, ezeket a műveit hallgatom rendszeresen, és külön örültem, hogy az opera előadására nagyon sok olyan szólistát kért fel, akiket én is szeretek hallgatni. Ezt a darabot is Hollerung Gábor felkérésére írta, a BDZ adta elő Miskolcon, és várhatóan ők fogják előadni 2019. októberében is az Operaház valamelyik helyszínén, részben a korábbi szereposztásból átvett énekesekkel, sőt még előtte lemezt is készítenek belőle a tavasszal. Ennyi az, ami tudható a projektről, amely előkészítéseként most összesen húsz percnyi zenét hallhattunk a mű elejéből a koncert záróelemeként. A szólisták: Sáfár Orsolya, Balczó Péter, Hábetler András, Kálmán László voltak, közreműködött a Budapesti Akadémiai Kórustársaság. Nagyon jól esett ez a részlet, átéltem a ráismerés örömét -, de azt hiszem, hogy azoknak is felkelthette az érdeklődését, akik most hallottak az operáról először.

Az estnek ez volt a lezáró eleme, este tíz és fél tizenegy között, és ezt követte még megközelítőleg negyven percen keresztül a sorban állás a szerzőnél gratulálás céljából. Többen azért még az operarészlet előtt hazamentek, nyilván azért, mert este tíz után már a város távolabbi pontjaira nehéz eljutni.

A koncert valóban hosszú volt, három óra – az egyetlen kritikai megjegyzésem erre vonatkozik: a zeneművek hosszúsága ismert volt előre, a pakolás szükségessége is – akár este hétkor is lehetett volna kezdeni.

Hosszú volt, hosszúnak kellett lennie, mert a szervezők VALÓBAN be akarták mutatni a szerző sokoldalúságát, és nem érték be egy kipipálós repi-gálával. Meg lehetett volna emlékezni a szerzőről akár hatvan percben is, rövid részletekkel, de mi teljes műveket hallhattunk, mégpedig olyanokat, amelyek eddig ismeretlenek lehettek a hallgatóság többségének.

Hollerung Gábor elmondta, hogy a szerző nem egy művét állandóan repertoáron tartják, és például a második részben elhangzó zongoraversenyt is játszani fogják a közeljövőben is - most pénteken -, nem erre az egy alkalomra gyakorolták be. Ez a zongoraverseny Balog József virtuóz zongorajátékával nagyon hatásos volt, és teljesen érthető, hogy pont ez miért kerül bele többször is a zenekar műsorába. (A karmester előre figyelmeztetett, hogy nem kapunk a zenétől feloldást, ugyanakkor szeretni fogjuk. Igaza lett.)

A koncert második fele után legyen szó az első másfél óráról is. Mielőtt az igazi fuvola-virtuóz Ittzés Gergely számára idén komponált versenyművet meghallgattuk volna, a nyíregyházi Cantemus Kóruscsalád Pro Musica Leánykara lépett fel Szabó Dénes vezényletével és nyolc Gyöngyösi Levente kórusművet énekeltek, amelyeket a szerző 2002-17 között írt latin nyelvű szövegekre. Korábbi interjúkból is tudható, hogy Gyöngyösi Levente nemcsak a BDZ-vel, de a Cantemus Kórussal is jó munkakapcsolatban áll, és számos kórusművet írt éppen nekik. Ebben a kórusban talált rá feleségére, aki még mindig tagja a Cantemusnak, fellépett ezen az esten is. (Mellékesen eszembe jutott, hogy lehet ennek a kórusnak varázsa, ha valaki Pest környéki lakhelyéről is eljár a kórus próbáira és fellépéseire, amelyek nyilván leginkább Nyíregyházán vannak.)

A kórus tagjainak döntő többsége kotta nélkül adta elő a nem túl egyszerűnek tűnő nyolc számot - ez alapos műhelymunkáról árulkodik. Miután már most a koncert után pár órával is olvastam olyan megjegyzést, hogy valaki nem értette tisztán a latin szöveget, elgondolkodtam azon, hogy nem a Vigadó akusztikájával lehet-e gond. Engem lekötött a zene, nem is próbáltam a kórus szövegét megérteni – sajnos a latin alapvizsgám ellenére úgysem tudtam volna, hogy pontosan mit is énekelnek néhány szó kivételével, viszont A Mester és Margaritánál voltak részek, ahol néhány olyan énekes nem hallatszott eléggé, akiket korábban Miskolcon tökéletesen érteni lehetett. Ezt a terem problémájaként éltem meg, és nem a fellépők hibájaként.

Jó élmény volt ez a három óra - mint kiderült, közben esett, de mire vége lett, már épp nem - , én pedig hallgattam tovább a zenejátszómon A Mester és Margaritát az ötödik tételtől, ahol a koncert előtt épp tartottam. Nagyon remélem, hogy megfelelő szereposztásban jövő ilyenkor valóban megnézhető lesz megrendezett változatban a teljes mű.

Gyöngyösi Levente az ünneplés és visszatekintés után kicsit kifújhatja magát, de hamarosan bele kell kezdenie egy oratórikus műbe Az ember tragédiája szövegének felhasználásával. Mi pedig figyeljük és várjuk a folytatást tőle is és a Budafoki Dohnányi Zenekartól is, akiknek a koncertnaptárából kiderül, hogy a következő 68 napban még 11 alkalommal számíthatunk rájuk, legközelebb pénteken, de már nincs messze a Fidelio sem (nov.3., Müpa), amelyet már reklámoznak is, mégpedig ugyanennek a szórólapnak a másik oldalán, amely a Gyöngyösi-estről tudósított.

PS. Érdemes beszerezni a zenekar Hangolóját, nagyon jó interjúk vannak benne a fellépő művészekkel, illetve a koncertekhez és kiemelten a Fidelióhoz is rengeteg háttérinformációt ad.

Címkék: Hollerung Gábor Vigadó Hábetler András Balczó Péter Kőrösi András Kálmán László Sáfár Orsolya Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Gyöngyösi Levente Balog József Cantemus kórus Akadémiai Kórustársaság Pro Musica Szabó Dénes Ittzés Gergely

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr6414259827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.