Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A BFZ három templomi koncertjéről szóló bejegyzésem már annyira hosszú lett, hogy külön írok inkább a négy szólistáról, hogy aki csak rájuk kíváncsi, könnyen rájuk kereshessen. (Érintőlegesen magáról az eljátszott kantáták is említődnek, bár utóbbiak esetén még a legjobb megoldás az előző bejegyzés elején belinkelt youtube felvételek meghallgatása.)

34726488 1655728541215360 3688674572736921600 o

Ebben a programban számomra a szólisták (különböző mértékben) mind ismertek és vonzóak voltak, mindenkiről írtam már, jó előélményeim fűződnek hozzájuk. Rájuk lehet a blogomon is keresni, de nem spórolok el velük kapcsolatban egy-egy visszatekintő, illetve előre utaló gondolatot sem.

I.CSER KRISZTIÁN basszus

A koncertekre az egyik szólista, Cser Krisztián honlapján lettem figyelmes, ahogy már 2015-ben is, amikor a 76. kantáta előadásában vett részt, amelyet azóta is nagyon szeretnék újra élőben hallani. Ez éppen a harmadik templomi koncertsorozata volt a zenekarral, de csatlakozott már külföldi BFZ-turnéhoz többször is. (Ezek közül egyszer, Katowicében meg is tekintettem.) Alig két hete két Messiás után volt egy meglehetősen erőteljes Kékszakállú-alakítása, amely valóban egy életre szóló élmény volt – minden további Kékszakállú-megtekintést ez után feleslegesnek érezhet az ember. Ezeken a koncerteken ismét a megszokott, erőteljes formáját mutatta.

Tudni lehet, hogy pályáját 20 éve éppen Bach János-passiójával kezdte, és később is többször énekelt passiókban, mint kantátákat. Eredetileg terveztem, hogy most majd a kantátákról is kérdezgetem, mennyire kötődik hozzájuk, és melyekhez leginkább, de mivel ő mindössze az egyik négyórás buszúton vett részt, és a júliusi észtországi Figaro-fellépésére készült a koncertre menet, így ezt megúszta.

IMG 20180608 171004Apátfalván - próba

Játékát gyakran elemeztem, amennyire „színházi blogger-nem zenekritikus”-ként erre képes voltam, és akinek ez az első élménye vele kapcsolatban, de érdekli részletesebben elolvashatja a róla szóló áttekintő bejegyzést az elmúlt ötéves pályaszakaszáról. Ezentúl nem fogom szétboncolni fellépéseit, sőt most is csak egyetlen mozzanatot emelek ki.

Érezhető, hogy koncerthelyzetben is operaénekesként működik, szenvedélyesen megeleveníti az adott szöveget, egyszerre átéli és értelmezi . A 166. kantáta 4. tételében megszólaló basszus recitatívónál – különösen Gyürén, amikor a szószékről dörgött ránk – megjelent előttem egy falusi prédikátor képe, aki vigyázatra, erkölcsös életre int (hiszen bármikor üthet az utolsó óránk), miközben fennáll az esélye, hogy ő is csak hasonló mihozzánk, „vizet prédikál és bort iszik”. Hasonló, ha eltekintünk ettől a hatalmas és gyönyörű orgánumtól. De eltekinthetünk-e?

A szószéken éneklés valóban színház-közeli helyzetet teremtett, és ezt a 166. kantátát, amelyből úgy tűnik, hogy Bach komolyan aggódott az emberiség sorsáért, kiemelte a többi közül. Már eleve is ez volt a kedvencem, és különösen tetszett benne a második tétel, a tenor ária Megyesi Zoltán tolmácsolásában.

II.MEGYESI ZOLTÁN tenor

Megyesi Zoltán igazi oratórium-énekes is, rendszeresen énekel Bachot nemcsak a passió-szezonban, hanem a Deák téri evangélikus templomban a vasárnap délelőtti istentiszteleteken talán háromhetes gyakorisággal. Állandó fellépője a Bach-hétnek, és nemsokára, június 21-én 19h-kor a Budavári Evangélikus Templomban is lesz egy ingyenes koncertje, amelyen Bach-kantátát énekel majd. 

Nyolcvannál több kantátával volt már dolga, és nem kizárt, hogy a zenekari művészeket is beleértve elmondható, hogy neki van ezen a speciális területen a legtöbb koncert-tapasztalata. (Dinyés Somát nézve azért elbizonytalanodom, lehet, hogy ő is versenybe szállhatna az elsőségért.)

Megyesi Zoltán abba a szűk körbe tartozik, akiket a legrégebben figyelek célzottan – 2006 márciusa óta. Feltétlenül jelentős hozzáadott értéke volt ennek a turnénak, hogy talán öt évre visszanyúló felületes ismeretségünk során most először, a gyürei buszozáson mindkét irányban, alkalmam vele hosszan beszélgetni a Bach-kantáták témájáról és pályájáról is. Átjött számomra, amit persze feltételeztem, hogy milyen alaposan átgondolja a kantátákat a felkészülés előtt, van rálátása az egész Bach életműre.

Mivel Megyesi Zoltánról is írtam külön cikket, illetve 70+ bejegyzésben hagytam nyomot különböző szerepeinek, nekem már nagyon unalmas ismét ugyanazt mondani, ami viszont nagyon igaz: nagyon megfog az az átszellemültség, ahogy énekel, valóban azt érezni, hogy az evangélium üzenetének tolmácsolójaként lép fel.

Megyesi Zoltán is állandó partnere a Fesztiválzenekarnak, a múlt nyáron Don Ottaviót énekelhetett New Yorkban velük, és ez feltétlenül említésre méltó, csak az sajnálatos, hogy a Müpában játszott Don Giovanni előadásra mást hívtak helyette.

34838287 1655730947881786 1962752586293444608 o

Megkérdeztem arról, hogy van-e kedvence a három kantáta közül, és neki is a 166. tűnik a legmélyebbnek és a legelgondolkodtatóbbnak. (Ezek a művek valóban egyenértékűek voltak Bach korában a prédikációkkal, kapcsolódtak azokhoz, de valószínűleg hatásosabbak voltak. – Ezt is megtudhattuk Dinyés Soma tájékoztatóiból. És azt, hogy reggel 6-kor kezdődött a többórás istentisztelet, amelynek a zene a lezáró eleme volt. Ahhoz képest ezek a kilencven perces koncertek rövid programnak tűntek.)

Az énekesnek akár a 173. kantáta is lehetne a kedvence, mert annak lendületes kezdő recitativóját szintén ő énekli, sőt ő is folytatja tenor áriával, és ennek az előadása is alkalmas arra, hogy lebilincselje a hallgatót.

III. GAVODI ZOLTÁN kontratenor

Az előadás kontratenor fellépőjét, Gavodi Zoltánt csak koncerteken láttam, személyesen nem ismertem egyáltalán, de a buszozásban minden nap részt vett, és vele már az első nap is beszélgettem.

A kontratenor hang igazán különleges, az ember még akkor is meglepődik, ha már többször hallotta a darabot, mert ennek ellenére valószínűtlennek tűnik, hogy ilyen is van. Sokadszorra is különleges. Az apátfalvi gyerekek is, de a szólista kollégái is egyaránt nagyon élvezték, amikor Gavodi Zoltán a 166. kantáta ötödik, alt áriáját a „ránk kacagó szerencséről” énekelte. Ebben Bach valóban a kacagást zenésítette meg, és ez a hang, a nevetést imitáló koloratúrákkal különösen hatásos, és nem csoda, ha ez marad meg valakiben a legerősebb élményként. Az említett gyerekekkel beszélgetve beigazolódott, hogy számukra is ez volt a legkülönlegesebb pontja az előadásnak.

34898267 1655730711215143 1760588832153010176 o

Gavodi Zoltán szintén állandó vendége a BFZ-nek, énekelt a tavaly szeptemberi közösségi héten is, és 2018 szeptember 23-án az Európai hidak nevet viselő rendezvényen is fellép majd (Cser Krisztiánnal együtt) a Müpában. Gyakran szerepel szólistaként, de több mint húsz éve a Nemzeti Énekkarban van státuszban, most például a párhuzamosan futó A bolygó hollandiban lett volna dolga. (Hát igen, ha nem lett volna ez a közösségi hét, akkor én is a két Hollandit néztem volna helyette, amely valóban a kedvenc rendezéseim közé tartozik, de már láttam és írtam róla kétszer is. Ennél jóval nagyobb ár volt Kissjudit Anna diplomakoncertjét kihagyni. Miért? Aki erre a youtube-felvételre (3 perc) rákattint, megérti.)

Gavodi Zoltán rendszeresen énekel továbbá az Orfeo zenekar, a Budafoki Dohnányi Zenekar, az MR Szimfonikusok, és a Pannon Filharnonikusok vokális koncertjein is. Repertoárján a barokk művekből van a legtöbb, de gyakran fellép kortárs művekben is – tavaly láttam Gyöngyösi Levente Mester és Margaritájában, és abban is különösen tetszett, de korábban A gólyakalifában is láthatták. Immár 25 éve van a pályán, Ottoneként debütált Monteverdi Poppeájában.

Igazi oratórium-énekes, és nagyon tetszett a hangja külön is, és az együttesekben is – négy ilyen volt a programban, amikor a négy énekesnek kellett nagyobb énekkart pótolni, és őket hallva nem is volt hiányérzetünk. Jól szólt ez a négy hang együtt, nyilván Lesták Bedő Eszternek köszönhető a szólisták kiválasztása is.

IV.ZEMLÉNYI ESZTER

A negyedik énekes, Zemlényi Eszter az egyetlen, akit az év folyamán időben többet láttam színpadon kívül, mint előadás közben, mivel két miskolci Varázsfuvoláról is egy társaságban jöttünk vissza. Ennek a turnénak köszönhetően már összességében is ő az az énekes, akivel ebben a szezonban a legtöbbet beszélgettem. Miatta féltem kicsit kevésbé felszállni a buszra péntek délben, az akkor még vadidegen művészek közé.

(((Zárójelben jegyzem meg, hogy számomra valóban rengeteget adott a buszozás is, mert nagyon ritkán adódik olyan helyzet az életemben, amikor valaki tényleg ráér művészetről beszélgetni – akár néző, akár előadó az illető. Mostanára már egészen lehetetlennek tartom az előadást követő kétperces gratulációkat futószalagon, már leginkább be se vállalom ezt, így mindenképp üdítő volt engem érdeklő művészekkel végre egyszer nyugodtan találkozni, időnyomás nélkül. Azt hiszem, hogy a virtuális kommunikáció lehetősége az élő találkozások gyakoriságát tényleg annyira lecsökkentette, amely miatt nekem épp ezen a területen van hiányérzetem. Csak a színházi előadások szüneteiben látok hasonló érdeklődésű embereket, és őket is keveset. Ez a három nap ebből a szempontból is feltöltött, több olyan embert is megismertem, akivel még szívesen találkoznék koncerttől függetlenül is. (Nem mondom, hogy nem merült fel, hogy a meglátogatott falvakban élők helyzete hasonló-e, ők is rohannak-e állandóan valahova, vagy van idejük csak úgy beszélgetni...)))

34862158 1655730557881825 3311338361226002432 o

Zemlényi Eszter Fischer Annie-ösztöndíjas, és bár fiatal, már nem ismeretlen. Karrierje felfutóban van, ebben a naptári évben ezzel a három Bach-koncerttel együtt 40 fellépése volt. Neki még nem ért véget az évad, június 24-én Lizát énekel Az alvajáró premierjén Marosvásárhelyen. A nyár folyamán még néhány nemzetközi énekversenyen vesz részt, és remélhetőleg újabb díjakat fog szerezni az eddigi hat mellé, majd moszkvai koncerteket ad.

Színházi pályáját 2003-ban szülővárosában, Székesfehérváron kezdte, ahol több mint 20 darabban szerepelt 2010-ig. 2008-tól indult opera-és oratóriuménekesi karrierje. Az én blogomon eddig négy operai szerepe említődött, először három éve, a Poppea megkoronázása kapcsán, amikor Molnár Annával alkotott párost, és együtt jegyeztem meg őket. Később nagyon kedvező hatást tett rám Blondeként is (a Királyi Lépcsőházban a „Szökdelés a szerájból” című Novák János-rendezésben), és ezek után már ismerősnek tűnt a Két nőben. Ezek után jött idén a Pamina-alakítása, amely feltétlenül az idei évadának egyik legfontosabb feladata volt számára. (Érdekesség, hogy először Papagenára kérték fel, és később vált belőle Pamina.)

Visszatérve erre a koncertre, minden alkalommal elhangzott, hogy Bach mutálás előtti és utáni fiúkra írta a darabokat, nők semmiképpen nem vehettek részt a kantáták előadásában. Jelenleg a zenekarban is voltak nők, és itt volt a szoprán is. Zemlényi Eszter - ahogy civilben is - igazán üde és bájos benyomást tett a három férfi mellett. Markánsan képviselte egyedül is a női kart, ezt a megjegyzést többektől is hallottam. Ahogy a kollégáinál sem, úgy nála sem merült fel, hogy ne tudná áténekelni a zenekart, így összességében is nagyon kiegyenlítetté vált a produkció.

LEZÁRÁS

A következő közösségi hét három koncertje szeptember 7-9-én lesz, és egy Pestről jól elérhető helyszínt is beterveztek az utolsó napra. Akinek felkeltette az érdeklődését, annak javaslom, hogy nézzen rá augusztus végén a BFZ honlapjára, addigra fent lesznek a részletek is.

Mindenkinek köszönöm, aki a két bejegyzést elolvasta. Várom a kommenteket is.

Címkék: BFZ Cser Krisztián Megyesi Zoltán Zemlényi Eszter Gavodi Zoltán

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr1514042390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.