Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A Budapesti Fesztiválzenekarról  Fischer Iván neve, a Müpa bérletes hangversenyei, külföldi turnék hírei juthatnak eszünkbe, netán a kakaókoncertek, de van a zenekarnak egy másik oldala is:  a rendszeresen visszatérő közösségi programok.

A BFZ évadkönyvében látható, hogy vannak ingyenes fellépéseik óvodákban, idősotthonokban, zsinagógákban és templomokban egyaránt, nemcsak Pesten, hanem elszórtan az ország teljes területén. A zenekar minőségi zenét visz a „beavatatlanoknak”, akik nehezen juthatnak egy koncertterem közelébe. Küldetés ez, szolgálat – kevés emberre, de annál nagyobb hatást tesznek.

Az előadáshoz a BFZ egy ismertető füzetet is készített az eredeti szöveggel és annak magyar fordításával, háttérinformációkkal, amelyek segítenek az érdeklődőnek abban is, hogy akár később a youtube-on újrahallgatva a három Bach-művet ( BWV 192, 166, 173)  még jobban elmélyítse a kapcsolatát velük. (A koncert előtt három hónapig  ezekkel a felvételekkel készültem, ajánlani tudom őket.) Az internet miatt voltaképp senki nincs már elzárva a nagy zenei/opera-élményektől- bár a koncertélményt nem pótolják teljesen.

35026524 1655728497882031 5226737150669619200 oGyürei csoportkép koncert után - 11 zenész és 4 szólista most mind együtt

2015 májusában és tavaly szeptemberben is részt vettem egy-két ilyen programon, és érdekelt, hogy is néz ki ez az elejétől a végéig, mit jelent egy közösségi hét a zenekarnak és a településeknek. Nagyon köszönöm, hogy erre a koncertsorozatra elvitt magával a zenekar, igazi ajándék volt a turné, és az élmények meghosszabbítása ez a nyomhagyó bejegyzés. Aki zenekritikára számítana, az csalódni fog – a három Bach kantátát nagyszerű művészek játszották, igényesen, szó nem volt a „vidékre úgyis mindegy”-típusú hakni-hozzáállásról, eljátszhatták volna ezt a műsort akár a Zeneakadémián is. (Örülnék, ha úgy tudnék írni, mint ahogy ezek a művészek játszanak - jutott eszembe.) Éppen a kantátákat  nem fogom részletesen bemutatni  – a fókusz a zenekaron és a helyszíneken lesz. A szólistákkal külön foglalkoztam, akit csak ők érdekelnek - Cser Krisztián, Gavodi Zoltán, Megyesi Zoltán és Zemlényi Eszter - már itt is átugorhat a második részre.

ELŐZMÉNYEK

A templomi koncertek sora öt éve tart, még be lehet csatlakozni a mostanában már évente háromszor megrendezésre kerülő alkalmakra – szeptember, április vagy/és június folyamán. A BFZ honlapján megtalálhatóak a dátumok, és a koncertek előtt nem sokkal felkerül a pontos műsor is. Mindig más Bach-kantáták kerülnek elő, mert az összeset el akarja játszani a zenekar. Ez nem barokkos túlzás, tényleg húsz éves távlatra tervez Fischer Iván.

Bach kénytelen volt minden vasárnap más művet előadni Lipcsében, így öt kantátaévfolyamot készített, egyenként 60 darabbal és ezek közül több mint 200 meg is maradt. Hatalmas anyag, bár látható, hogy néhány motívumát újra is hasznosította, és például a most eljátszott 173. a 184. világi kantáta (átírt szövegű) változata.

A tervezés hónapokkal előbb kezdődik az egyes alkalmakra, az énekesek ráérését másfél évvel előre egyeztetik még a műsor kialakítása előtt, amelynél az elsődleges szempont néhány szólóhangszeres játékos elérhetősége az adott időpontban, jelen esetben a fuvolák és az oboák megszólaltatóié.

35082918 1655730157881865 5544913868465111040 oA fúvósok: Csalog Benedek, Pivon Gabriella, Robert de Bree, Nagy Csaba

A BAROKK EGYÜTTES MŰVÉSZEI

Pivon Gabriella nagyon régen játszik már a BFZ-ben (szólamvezető is), gyerekkora óta fuvolázik, és bár nem mondana le Mahlerről sem, de október óta megtanulta a barokk fuvolát is, amely ténylegesen más játékmódot igényel. Nagyon tetszett, ahogy együtt muzsikált a zenekar vendégszólistájával, Csalog Benedekkel, aki viszont kifejezetten csak erre a hangszerre specializálódott, és eddigi életútja nagyobb részben külföldi helyszínekhez – Hollandiához, Németországhoz és Portugáliához köthető.

Robert de Bree holland vendég, aki szintén a Barokk együttes fellépéseire szokott rendszeresen hozzánk utazni, és miatta a próbák angolul is folytak. Néhány napon belül ismét elhagyja Hágát, ahol az egyetemen tanít, és Gardinerrel fog Bach kantátákat játszani Versailles-ban. (Még további helyszíneken is, de ez az információ megfogott. Hol Apátfalva, hol Versailles – ugyanaz az oboa szólt, milyen jó is nekünk.)

Nagy Csaba, a másik barokk oboa megszólaltatója három éve rendszeres vendég, a debreceni egyetemen tanít oboát, onnan hiányzott most egy hetet a vizsgaidőszakban.

Mivel összesen 18 órát buszoztam együtt a fellépők nagyobb részével, menet közben az is kiderült, hogy holland kötődése a fagottművésznek is van. Farkas Gergely 11 éven át élt és dolgozott Hollandiában, és csak az utóbbi években tért haza. Azóta a Veres Péter Gimnáziumban is tanít, és emellett vállal barokk fagottot igénylő fellépéseket, „modern fagotton” már évek óta nem játszik.

35050241 1655729841215230 2278862840704008192 oMahdi Kousay, Lajhó Géza és Farkas Gergely

Az egyes művek megszólaltatása előtt Dinyés Soma orgonista beszélt a hangszerek jellegzetességeiről, miben térnek el a ma használtaktól, és miért igényelnek ennek megfelelően eltérő játékmódot. Kevesebb billentyű van egy ilyen fúvóshangszeren, fából készül. A vonós hangszerek pedig juh- vagy marhabél húrokkal rendelkeznek, és így sokkal érzékenyebbek is. Ezt azonnal az első helyszínen megtapasztalhattuk: elpattant az egyik hegedű húrja, így a következő tételt mindössze 5 hegedűvel játszották, amíg a csere lebonyolódhatott.

34962926 1655730114548536 6562920357131452416 oDinyés Soma előad

Ha már Dinyés Soma: a korábbi koncertekről is emlékeztem ezekre az élvezetes átkötő szövegekre, amelyek nagyon közérthető módon adnak információt a darabokról, keletkezési hátterükről, mondanivalójukról, amely mögött felsejlik az egész korszak mély ismerete és 18 év tanítási tapasztalata. Koncertről koncertre még kicsit bővített a mondanivalóján, hogy a zenekar se unatkozzon mellette. A műsor egésze érezhetően mindenütt lekötötte a nézőket, akiknek a többsége a zenekar által kiosztott szövegkönyveket ugyan a felszólítására sem olvasták menet közben, de leginkább azért, mert a zenekarra és a szólistákra figyeltek. (A második koncerten a karzaton ültem, és onnan jól láttam a nézőket is, valóban együtt voltak a játszókkal.) A közönség ugyan nem szokott hozzá a hangversenyekhez, de a templomi létezéshez igen, így nem ettek és nem mobiloztak, sőt nem is beszélgettek, ahogy ez nem ritkán egy-egy pesti koncerten és operaelőadáson megtörténik. Ahogy a nézőknek nem lehetett panasza az előadással kapcsolatban, ugyanúgy a fellépők is örülhettek annak, hogy mindenhol jó és nagyszámú közönség gyűlt össze miattuk.

Míg a speciális barokk hangszereken játszó fúvósok szinte mind vendégek, a vonósok jellemzően az együttes állandó tagjai.

Az előbb említettem a két fuvolista összehangolt játékát, és mellettük szintén feltűnt a nagybőgős és a csellista egy húron pendülése is. Látszott, hogy együtt rezdülnek és igazi csapatot alkotnak ők ketten. Ami közös Lajhó Géza miskolci származású nagybőgősben (a BFZ alapító tagja) és Mahdi Kousay csellistában, aki 1984-ben hagyta el Bagdadot, azóta él és zenél Pesten: mindketten családi minta alapján azonnal, még kisgyerekként választották a hangszert, és azóta a legnagyobb megelégedéssel játszanak rajta, egyikük életében sem volt semmiféle vargabetű, bizonytalankodás. Talán ez az elégedettség, derű és nem utolsósorban az évtizedek alatt befektetett munka látszhat kívülállónak is játékukon.

Mivel a buszban valóban volt idő beszélgetésre, igyekeztem mindenkit megismerni a lehetőségekhez képest, és azokat sikerült leginkább, akik mindhárom nap azzal jöttek. Akik autóval gyorsítottak a programjukon, azokat viszont csak pár mondatra tudtam elcsípni a próbák előtt, illetve a koncertek után - túl sok álló idő nem volt, bár nem is volt túlfeszítve egyik nap programja sem.

A legkevesebbet a vonósokról tudtam meg, akik közül öt kimaradt a gyürei napon: Bodó Antónia, Kostyál Péter, Oláh Gyöngyvér, Gulyás Emese hegedűsök és Juhász Barna brácsás. A hangversenymester, Lesták Bedő Eszter mellett csak Czirók Györgyi hegedült Gyürén, így a fotókon is csak ők látszhatnak. Mind az együttes állandó tagjai hosszú évek óta, és akkor játszanak a Barokk együttes fellépésein, amikor beosztásra kerülnek. (Jellemzően többen szeretnének ezeken a templomi koncerteken részt venni, így rotáció érvényesül a tagok között.) Közülük kicsit hosszabban Oláh Gyöngyvérrel beszélgettem egyedül, akiről kiderült nemcsak az, hogy szintén miskolci, ahogy én, hanem az, hogy végig együtt tanult hegedülni az egyik volt osztálytársammal, aki szintén négyéves korától hegedűsnek készült, és az is lett. Ennyire kicsi a világ.

34885664 1655731301215084 7991192159250284544 oLesták Bedő Eszter, Czirók Györgyi,  Fekete Zoltán  és Dinyés Soma

Vannak többen, akik más együttesekben is játszanak, így például Lesták Bedő Eszter, aki az Erkel Ferenc Kamarazenekar vezetője is, illetve Fekete Zoltán brácsás, aki ott is vele együtt játszik, és még a Lanner Kvartett alapító tagja is.

Itt csak néhány apróságot írtam le a játszókról, a többségről jóval több is kiderült, és egészen nagyszerű érzés volt Gyürén úgy figyelni a koncertet, hogy valami személyes benyomásom minden egyes művészről volt, és még a nevüket is tudtam hozzá.

A Barokk együttes különféle utat bejárt művészegyéniségekből tevődik össze, akik között mégis van néhány közös vonás: mindenki kisgyerek korától zenél (talán a nyolcéves kor volt a legkésőbbi kezdés), a legtöbben családi mintát követve váltak művésszé. Akik speciális barokk hangszerre váltottak, és csak azon játszanak, azok azért tették, mert ezt a zenei korszakot érzik a legalkalmasabbnak arra, hogy magukat kifejezzék. Egyöntetűen az a kép rajzolódott ki bennem, hogy aki itt van, mind azért van itt, mert ezt szeretné a legjobban csinálni, olyan profik, akiknek a zenélés évtizedek után még mindig örömet okoz, és szívesen is vannak együtt. Elégedett emberek benyomását keltették sokan, és ezért is volt megnyugtató a társaságukban lenni, és őket nézni.

A TURNÉ LEFOLYÁSA

A turné péntektől vasárnapig tartott, és előtte három nap intenzív próba folyt. Ezen nem voltam, csak hallomásból tudom, hogy ilyenkor az első nap csak a vonósok és az énekesek hangolják össze az otthon, egyéni munkával már megtanult darabokat, majd a másik két napon csatlakoztak a fúvósok is.

IMG 20180608 160359A legelső próba Apátfalván - Zemlényi Eszter, Gavodi Zoltán, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián

A próbák vezetője, a műsor összeállítója, a Barokk együttes koncertmestere Lesták Bedő Eszter. Rajta nagyon sok múlt, és rendkívül megfogott az a stílus, ahogy nyugodt hangulatot teremtve, egészen stresszmentes légkörben, kollégáit partnerként kezelve – az éppen nem játszók véleményét rendszeresen kikérve – levezényelte a próbákat. A javaslatait el is fogadták, aki pedig mást gondolt, az is elmondhatta a saját benyomásait.

Minden helyszínen akusztikai próba volt az előadás előtt, amely nem pusztán azért elengedhetetlen, hogy az énekesek beénekeljenek, vagy netán a hangszeres zenészek bemelegítsenek, hanem létfontosságú, hogy kitapasztalják az új helyszín sajátosságait, hogyan kell az egyes hangszercsoportok hangzását beállítani, hogy se egymást, se az énekeseket ne nyomják el. Az első helyszínen ennek az ideje majdnem két teljes óra volt (kevesebb, mint 50 perc zenei anyagra). Azt hiszem, hogy ennek a próbának a hangulata és lefolyása volt számomra a legérdekesebb, mivel az elmúlt négy év alatt, amióta a régizene egyáltalán felmerült a horizontomon, már viszonylag sok nagyon jó minőségű koncerten voltam, ezekről írtam is, de kifejezetten zenekari próbán soha nem jártam.

HELYSZÍNEK, FOGADTATÁS

A zenekar ezeket a koncertjeit nem reklámozza széles körben, hiszen elsősorban a helyieknek szól, és a legtöbb településre, ahol fellépnek, oda se lehet jutni tömegközlekedéssel. (Illetve: oda még csak-csak, de este fél 8 után vissza már nem.)

I.APÁTFALVA – Szent Mihály templom

Az első koncert önmagában elég lett volna arra, hogy egy kívülálló azonnal meglássa, hogy milyen az, amikor a cél megvalósul, és a koncert valóban fontossá válik a közösség számára. Jelen volt a település polgármestere mellett a közeli Makóé is, és talán onnan is érkezhetett néhány további érdeklődő.

Ahogy a legtöbb helyszín kiválasztásánál, itt is számításba jött, hogy van apátfalvi kötődés, volt már itt „Zenevár”-koncert is, és a Dózsa György Általános Iskola tanulói Balázs Katalin Judit irányításával, Csenteri Andrea tánctanár és Mátó Lajos közreműködésével már négy éve részt vesznek a TérTánc-programban, amely célja, hogy az ország minden részéről érkezők együtt élvezzék a zenét, és egy nagy, szabadtéri előadáson megmutatkozzanak. Korábban ez a Hősök terén volt, most viszont június 17-én lesz a Bazilika előtt.

Éppen emiatt az együttest a felkészülésre kijelölt iskolában „TérTánc”-pólóban fogadták a gyerekek, akik később a koncertet is nézték, ajándéktárgyakat adtak át mindenkinek, sőt a koncert után Oláh Gyöngyvér hegedűs kezdeményezésére énekeltek, rappeltek a fellépőknek.(Az apropó a holland oboista jelenléte volt, a népdalokat neki mutatták meg.) Ahogy ez kiderült számomra, a meleg fogadtatás, sütemények, szendvicsek általánosak a koncert előtt és után is (utána előkerült a pálinka is), de műsort nem szokott kapni a zenekar.

IMG 20180608 201209Apátfalva - éneklő gyerekek

A művészek hálás közönségnek bizonyultak, fotózták-videózták a gyerekeket:

IMG 20180608 201327

Ahogy minden  faluban, itt is önkéntesen járultak hozzá az eseményhez a helyiek saját készítésű süteményekkel, szendvicsekkel. A „habos meggyes” sikere olyan nagy volt, hogy a programért köszönetet mondó szervező a koncert előtti beszédében kérte is, hogy aki azt hozta, adja le a receptet.

II.GYÜRE- református templom

IMG 20180609 174744

A gyürei helyszínre egy zenekari tagon keresztül jutott el az együttes, aki beajánlotta a szervezőknek a frissen felújított templomot. ((Feltételezem, ha van egy lelkipásztor, akinek tetszik ez a koncert-ötlet, és van benne lendület a szervezésre, akár meg is keresheti a zenekart, lehet, hogy éppen még új helyszíneket is keresnek a következő alkalmakra.))

Ez a templom sokkal kisebb volt, így csökkentett vonóslétszámmal jelenhettek meg, ahogy említettem a zenekari tagoknál, négy hegedűs és egy brácsás otthon maradt.

Helyszűke miatt az énekesek kényszermegoldásként hol a zenekarral szemben álltak (a kórus-részeknél), hol pedig a zenekar mögé szorulva várakoztak, mielőtt a szószéken, illetve duetteknél az oda felvezető lépcsőn megszólalhattak. Ez a szokásosnál bonyolultabb, viszont már-már színházi helyzet volt, a szólistákat prédikátoroknak lehetett nézni a szószéken, és így a hátrányból előnyt tudtak kovácsolni, még akkor is, ha  ez plusz terhelést is jelentett. Az akusztikai beálló próbán szerencsére volt mód a „lejárásra” is, és a koncerten  gördülékenyen működött minden, és kívülálló talán nem is észlelte, hogy a döglesztő meleg miatt a szólisták a levegőtlen hátsó részben mennyire szétizzadták magukat.

Az előadásról rövid videófelvétel is készült, sőt két fotós a látottakat minden percben dokumentálta (egyikük, Gál Noémi, akinek a képeket köszönöm) mellettem volt nagyjából egy méterre, így még a látószögünk is nagyjából megegyezett. (Az itt felhasználtakon túl a facebook-on 40 kép nézhető a „Gyüre régen és most” oldalon.)

A teljes templom megtelt, a falu lakosságának hozzávetőleg 10%-a látta a koncertet, amelyet rövid szeretetvendégség követett, amely Sebestyén Zoltán szervezőnek köszönhető. Erre minden nézőt vártak, és legalább ötven ember ott is maradt. Az előadás előtt Rácz Róbert lelkipásztor beszédében már beharangozta a rántott húsokat, rántott karfiolokat és süteményeket, de ezeknek a mennyisége még így is várakozáson felüli volt. Ezen a helyszínen a töltöttkáposzta volt a legnépszerűbb, erre a fellépők közül szinte mindenki hatalmas lelkesedéssel reagált, és örültek, hogy mindenkinek csomagoltak is belőle útravalót. (Sőt még süteményeket is.)

III.APOSTAG – Evangélikus templom

IMG 20180610 194819

Apostagon a zsinagógában már adott a zenekar korábban koncertet, és az, hogy ez már nem az első találkozás néhány zenésszel,  Selmeczi Géza lelkész megnyitóján is látszott. Kissé kaján színezetű mosollyal a bajsza alatt említette, hogy várhatóan hosszadalmas beszédet fogunk hallani Dinyés Somától, aki ezek után az elvárásnak meg is felelt, és így valóban az apostagiak kapták a legrészletesebb magyarázatokat.

A harmadik nap levezetésként érződött, a próba is oldott hangulatban folyt ezen a jó akusztikájú helyszínen, amely nem igényelt annyi módosítást a próbatermi beállításhoz képest, mint az első kettő.  Még nem említődött a két technikus, aki minden helyszínre másfél órával korábban megérkezett, és elrendezte a kottaállványokon kívül a nehezebb hangszereket (ládaorgonát, nagybőgőt) is.

IMG 20180610 165418

A legtöbben lelazultak arra a gondolatra, hogy az egyhetes munka utolsó fázisába léptek, kicsi volt Pesttől a távolság, azaz elég volt három, de (autósoknak) akár négy órával később is indulni otthonról. Kevesen jöttek busszal, de az autóval érkezők sem rohantak el. Ketten is magukkal hozták lányaikat (ezért is jöttek külön autóval), ami jó ötletnek bizonyult, mert ez valóban élvezetes gyerekbarát program volt. Apátfalván volt a legtöbb gyerek, de itt is eljöttek néhányan, ráadásul olyanok, akik egyébként is tanultak zenét.

Ahogy az első nap, úgy most is a szomszédos iskolát jelölték ki a felkészülésre, az előző napi koedukált öltözés után most megint külön teret kaptak a férfiak és a nők az előkészületekhez. Ez volt az egyetlen helyszín, ahol nekem még belefért egy kisebb séta is, és így valami keveset, de láttam ebből a kellemes hangulatú faluból, amelyet a nem túl széles utcákra ültetett fasorok miatt különösen vonzónak éreztem. Itt az evangélikus templom mellett azonnal volt egy napraforgótábla, és még így, zölden is gyönyörű látvány volt az egész.

IMG 20180610 195557A napraforgó és a templom együtt másnak is vonzónak tűnt...

Közvetlenül mellette volt az imaterem, ahol megvendégelték a zenészeket. Itt nem vonták – és helyhiány miatt nem is vonhatták volna -  be a közönséget, akik az udvaron és az utcán tudtak gratulálni a művészeknek.

LEZÁRÓ GONDOLATOK

A gyürei lelkipásztor köszöntő beszédében beszélt a barokkról. A "barokk túloz – felfelé és lefelé" egyaránt, és már akkor eszembe jutott, hogy én pont így alkotom a jellemzően túlírt bejegyzéseimet: a rövidítés és egyszerűsítés szándékával újraolvasva, mindig eszembe jut egy újabb fontos gondolat, és még azt is hozzáteszem. (Mindenkinek köszönöm, aki mégis végigolvasta, és még ezek után a kizárólag a négy szólistáról szóló második részre is tovább fog kattintani. Két napnyi munka van benne, de tisztában vagyok, hogy sportszerűbb lett volna még tovább tömöríteni ezen az élménybeszámolón. )

Amíg sok kortárs szerző, vagy akár a posztban emlegetett Bartók és Wagner inkább arról szól, hogy milyen is a világ, és az elmúlt időszakban éreztem, hogy megvisel a hallgatásuk, addig a régizene, illetve Bach mintha inkább azt mutatná meg, hogy milyen lenne a világ ideális esetben. Ez jutott eszembe az egyik koncert közben, és nagyon örültem, hogy életemnek éppen ebben a szakaszában jutottam hozzá ehhez a háromnapos élményfürdőhöz, amely a napi rutinomból kiszakított.

Lázár Ervinnel szólva "Az emberek lopnak, csalnak, hazudnak. Lustálkodnak. Vizezik a bort. Klórozzák a vizet." - DE VAN BACH és vannak azok, akik megmaradt műveit ilyen kiváló minőségben elő tudják adni, tehát mégis érdemes élni.

 

Címkék: BFZ Cser Krisztián Megyesi Zoltán Zemlényi Eszter Gavodi Zoltán Lesták Bedő Eszter

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr9014041770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.