Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A mai délután egy régen halogatott előadást néztem meg, Karinthy Márton rendezését, amely 10 nap múlva ünnepli már a hatodik évfordulóját, és 71 ment le eddig belőle. A színház hosszú távra tűzte műsorára, és mivel az alapjául szolgáló Mikszáth regény iskolai tananyag, akármeddig játszható, mindig lesz rá új közönség.

dsc 3498

Nem könnyű felső tagozatosoknak alkalmas előadást találni a teljes színházi kínálatban sem, emiatt is jó, hogy ez az Esernyő viszont itt van. A hétköznap délutáni időpont pedig különösen alkalmassá teszi, hogy iskolai csoportok megnézhessék.

Miután a nézőtéren néhány tanárt leszámítva csak általános iskolások ültek, viszont talán ötödiktől nyolcadikig minden korosztályból, sokat figyeltem az ő reakcióikat is, hiszen ők az előadás elsődleges célközönsége, mégis az az érdekes, hogy rájuk miként hatott az előadás.

A gyerekek figyeltek, kommentelték is közben, de a beszélgetések a látottakról folytak, mögöttem ráadásul franciául is– mert a francia iskola tanulói közé ültem le. Mivel van a darabban egy félig franciául beszélő társalkodónő (Vertig Tímea játssza nagy életkedvvel), az előadásnak ezt a vonalát fokozottan élvezték a gyerekek, és az elhangzó Marseilles-t hangosan vele énekelték…- ez nyilván nem szokott rendszeresen megesni, de ezen a délutánon így volt. A közönség is alakítója az előadásnak.

A többi színész is élvezte ezt a nem túl gyakran játszott, békebeli hangulatot árasztó előadást, amelynek az a célja, hogy Mikszáth világát visszaidézze, és a romantikus történettel a gyerekeket kiragadja a hétköznapokból. Ezt a célt maradéktalanul sikerült végrehajtani, a mű Deres Péter által készített átirata lekötött mindenkit. A színészek elég sok poénnal felszerelt szöveget kaptak, amelyet sokan ki is tudtak aknázni, és arcjátékukkal is elérték, hogy szinte folyamatosan nevessünk rajtuk. A nevetés pedig az egyik legjobb dolog, amit kiválthat belőlünk egy előadás.

A rendező nem tud olyan kis szerepet ráosztani a színház egyik alapemberévé vált Balázs Andreára, hogy ne ő kapja az előadás legnagyobb tapsát. Akármit játszik, a közönséget elcsábítja, és ha színen van, akkor vele foglalkozunk. Ráadásul minden alkalommal azt állapítjuk meg, hogy a szerep neki való volt egészen. Ez akkor is így lenne, ha nem vígjátékokat játszana, hanem Csehovot. Jelenleg egy reménytelenül szerelmes vénlánnyá változott, és sokkal érdekesebbé vált a sorsa a főcselekménynél. A szövege csak pár mondat, de ez nem számít. Nincs kis szerep…

dsc 3006

Lippai László hasonlóképpen sikeres volt „Szlávik, glogovai egyházfi” alakjának megformálásával, a közönség nagyon szerette fintorait, és jól álltak neki a pálinkázgatós jelenetek is Tóth Zoltán „glogovai paraszt” oldalán. Helyenként népszínműves hangulatot árasztottak, és illett hozzájuk Glogova vezető triumvirátusának harmadik tagja, Adameczné – Egri Kati, és a tanító, Lázár Balázs is.

A fiatal szerelemesek – Klemm Viktor és Kuna Kata – szerethetőek, lehet nekik drukkolni, az idősebb pályatársak pedig megmutatják, hogyan kell néhány mondatban is sokkal mélyebben bemutatni egy figurát annál, amit a szöveg látszólag elmond róla. Vándor Éva anyaként érezteti a csalódottságot is, amit fiával és annak apjával kapcsolatban is megélt, látjuk előre gondterheltségét is, amely beavatkozásra készteti. Pusztaszeri Kornél papként bemutatja azt a folyamatot, ahogy hagyja magát a falusiak által meggyőzni, hogy csoda történt, amelynek véletlenül ő lesz a legnagyobb haszonélvezője. Méltatlan lenne kihagyni a Gáborokat: Németh Gábort, aki a fiatal ügyvéd gyámapja is, illetve a három kisebb, de dramaturgiailag fontos szerepeket játszó Kiss Gábort. Utóbbi Szent Péterként a tasprendet is levezényli.

dsc 3910

Sok a szereplő, de színes karakterekből álló közösséget látunk, és senki sem jellegtelen, senkinek nem különösebben hálátlan a feladata, emiatt mehet jól az előadás évek óta, nem látszik, hogy unnák még.

A karakterek némileg eltúlzottak és érezzük, hogy ez színház, eltávolodunk a valóságtól. Daróczi Sándor díszlete a forgószínpadra épít, nagyon kevés beavatkozással kerülhetünk át egyik helyszínről a másikra, nincs sok kellék – Húros Annamária korhű jelmezei teszik a dolgukat, és sokat segítenek abban, hogy egy XIX. századi felvidéki településre képzeljük magunkat.

A valóságtól persze a történet sok fordulata távolít el leginkább, mert vannak ugyan olyan mozzanatok, amelyek nagyonis hihetőek – például a hősünket az öröksége érdekli a legjobban, emiatt szánná rá magát nősülésre is -, de bőven találkozunk csodákkal, és éppen ezekre van nekünk is szükségünk ahhoz, hogy az életünkben tovább tudjunk haladni. Nemcsak a glogovaiakon lendít sokat a hit, hogy Szent Péter náluk járt és egy esernyőt helyezett el a pap csecsemő húga felé a viharban. Ugyan nem ilyen látványos, de mégis csak csoda volt maga a valódi történés is: egy szegény házaló szánta meg az esőben ázó gyereket, és a saját esernyőjét borította rá, vagy amit ez kiváltott: a falubeliek elkezdték a papjukat valóban támogatni.

Az előadás a humorával, a mától való hangsúlyozott távolságtartásával és nem utolsó sorban a romantikus befejezéssel is hat. Ahogy néztem a körülöttem ülő lányokat, az eljegyzést ők is éppúgy élvezték, mintha a világban még változatlan lenne a trend és minden lány még arról az egy szem királyfiról álmodna, aki élete végéig boldoggá tenné…A Karinthy Színház nem foglalkozik a felszíni divathullám változásaival, megállították az időt. Úgy néz ki, hogy ez működő stratégia, aki időutazásra vágyik, annak 135 perc megadatik az Esernyő segítségével.

ps. A fotók a Karinthy Színház galériájából származnak, több is megnézhető a honlapon.

Címkék: Húros Annamária Vándor Éva Tóth Zoltán Kiss Gábor Karinthy Színház Klem Viktor Karinthy Márton Balázs Andrea Lippai László Németh Gábor Egri Kati Pusztaszeri Kornél Deres Péter Szent Péter esernyője Daróczi Sándor Vertig Tímea Lázár Balázs Kuna Kata Horváth Zsuzsa

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr513450003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.