Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ha Freud és a Rózsavölgyi Szalon, akkor eszembe jut azonnal Az utolsó óra, amely a színház második évadának azóta is futó, talán legnagyobb érdeklődést kiváltó előadása volt Alföldi Róbert és Jordán Tamás főszereplésével. Nekem azért is fontos, mert a legeslegelső bejegyzésemet erről, a 2013. február 14-i előadásról írtam. Azóta ezt követte újabb 1770, köztük éppen 44 amely szinte teljes egészében lefedi a Rózsavölgyi azóta megtartott bemutatóit. A munka a Szalonban azóta is töretlenül folyik, annyi változás van mindössze, hogy a Kávézó csak este hatkor nyit, viszont este tizenegyig lehet maradni és beszélgetni előadások után.

Ezen a szerdán egy másik Freudról szóló darab első előadásán voltam, amelyben nemcsak a főszereplő személye közös, de az alaptéma (létezik-e Isten vagy sem) is. Érdekes egybeesés, hogy az előző nap látott Ádám almái ugyancsak ezzel a témával foglalkozik, azaz a színházak mernek filozófiai témájú darabot is műsorra tűzni, amelyből teljes egészében kimarad a szerelem, párkapcsolati problémák, amely tematika talán a legjobban eladhatóvá tesz egy előadást.

Érdekesség, hogy a közelgő Színházak éjszakáján (szept. 16-án) lesz egy program  amely kihasználja a két hasonló témájú előadásban rejlő lehetőséget, és a két Freud (Jordán Tamás és Fodor Tamás) elbeszélget majd egymással a Szalonban egy bő órán keresztül.

De miről szól Az ismeretlen és kiknek ajánlható?

A Rózsavölgyi most ismét egy nagyon informatív szórólappal állt elő, amely önmagában is elegendő ajánló, mert anélkül, hogy leleplezné az előadás meglepő fordulatait, a történet alaphelyzetét és alapkérdését mégis megosztja. Az előadás elejétől világos, hogy a mű konfliktusa „csupán” annyi, hogy aláír-e Sigmund Freud egy hamis nyilatkozatot, amellyel a Német Birodalmat támogatja pusztán azért, hogy mentse a saját és a szerettei életét. Az igen és a nem mellett is lehet érveket felsorakoztatni, egy igazi határhelyzet ez, amelyből nem lehet jól kijönni, csak rossz döntés van, pusztán annak az elbírálása a feladat, hogy melyik a kevésbé ártalmas.

Az előadás a helyszínhez illő módon beszélgetések sorozatából áll, a nyolcvan perc alatt Fodor Tamás végig velünk van, és a további három szereplő – a lánya (Sztarenki Dóra), a Gestapo tisztje (Varga Ádám), illetve a titokzatos idegen (Sütő András) néhányszor kimegy, illetve bejön. Szószínház ez, valóban az a lényeg, hogy mi hangzik el, és azok fogják szeretni, akik eleve kedvelik valamelyik színészt (vagy akár többet is), és szerették például Az utolsó órát is, mert intellektuális élményt nyújt egy ilyen beszélgetés követése.

Az Éric-Emmanuel Schmitt Oláh Krisztina által fordított és Ugrai István által átírt darabjában a komor téma ellenére is van humor, akár rá is mondhatjuk, hogy szórakoztató is ezt hallgatni. Enyvvári Péter díszlete egy dolgozószoba, amely a Szalon közepén helyezkedik el, háttérnek használja az ablakokat, amelyek mögött ebben a fél 8-as időpontban most még jól érvényesül a valóban szörnyen ronda „modern” irodaház. A békebeli bútorokról elhihető, hogy Freud a cselekmény játékidejében, 1938 márciusában  - „ebben a lehető legrosszabb időpontban” - használhatta volna őket, és Moskovits Krisztina jelmezei szintén korhűek, és megfelelően ki is fejezik szereplőik személyiségét.

Császi Ádám rendezése színészközpontú, nem akar mást, pusztán a darab viszonyainak minél tökéletesebb érvényesülését. Fodor Tamás maga Freud, elhihető, hogy már zilált idegzetű idős pszichiáter, akit a Sztarenki Dóra által játszott lánya tisztelettel és szeretettel is kezel, ugyanakkor rálát gyenge pontjaira, és ezek miatt hajlamos néha gyerekként bánni vele. Varga Ádám jól érzékelteti a tiszt viselkedésének megváltozását, amikor egy fénykép felmutatása hatására hirtelen kisiklik a lába alól a talaj. Általa élhetjük meg azt is, hogy ebben a világban nincs biztonságban senki, nem is lehet soha. Sütő Andrásnak, aki a Szalon több korábbi előadásában is bizonyította sokféleségét, most egy különösen kedvező szerep jut – egészen végig lebegtetheti azt, hogy ki is, és ha akarjuk, mi is csatlakozhatunk Freudhoz, és hol hiszünk neki, hol meg csalónak nézzük. Ahogy beérik az előadás, és már többféle közönség előtt is megmérettetik a darab, úgy fog még játéka tovább alakulni. Szívesen idézném néhány gondolatát a teremtő magányossága kapcsán, de meghagyom az előadás nézőinek a legjobb mondatok felfedezésének örömét.

Az előadás vége felé felcsendül egy zenei betét, mégpedig a világban létező szépség bizonyítékaként Mozart Figarójából, amellyel történetesen most is állandó jelleggel foglalkozom a szeptember 25-én kezdődő Figaro 2.0 kapcsán. Érdekes egybeesés, hogy annak az előadásnak a rendezője, Hábetler András Isten létének legfőbb bizonyítékát abban látja, hogy Mozart létezett, és ezt minden előadás előtt el is mondja a közönségnek. Nekem mindenesetre jól esett, hogy éppen ebből az operából idéztek, amely egyébként is szinte bármiről eszembe jut.

Az előadás sajtóbemutatója után még egy rendkívüli esemény is történt: Fodor Tamás születésnapját ünnepeltük meg, illetve a Criticai Lapok szerkesztője, Szűcs Katalin átadta a Pálya(szakasz) Díjat is a művésznek, jelezve, hogy ez nem életmű díj, azaz várnák tőle még tovább a folytatást.

IMG 20170906 210739

Fodor Tamás holnap is látható, mégpedig a Thália Vidéki Fesztiválján, Az imposztor főszereplőjeként. Addig már nem sok van hátra, és nemsokára ülhetek neki egy újabb vele foglalkozó bejegyzésnek.

Címkék: Fodor Tamás Sztarenki Dóra Sütő András Rózsavölgyi Szalon Jordán Tamás Császi Ádám Ugrai István Varga Ádám Az ismeretlen Enyvvári Péter Moskovits Krisztina

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr8712809294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.