Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A Hungarian Late Night első része ősbemutató, az Operaház megrendelésére készült. Mezei Gábor Péter most is köztünk élő fiatal zeneszerző, a librettista pedig az intézmény művészeti vezetője, főrendezője Anger Ferenc. Ahogy a másodikként elhangzó egyfelvonásos kapcsán már említettem, számos ismerősöm mondta el benyomásait az előadásról - szerencsére úgy, hogy a történet végig csak nyomokban bontakozott ki előttem - és így már a megtekintés előtt megállapíthattam, hogy figyelemre méltó az alkotás, bár egyeseknél maga a történet kiütötte a biztosítékot és morális kifogásaik támadtak. A "zene hallgathatóbb mint a másiké" - ez a megnyugtató mondat is elhangzott valakitől, akinek a véleményére adok, így reménykedve mentem el a harmadik előadásra, már csak azért is, mert eddig csak jó tapasztalataim fűződtek a közreműködő három művészhez és a rendező, Székely Krisztához.

Míg a második részben játszott A tisztességtudó utcalány közismert dráma, így talán a spoilerezés kérdése nem merülhet fel, ennél a történetnél mégis jobb vigyázni és hagyni, hogy a jövőbeli néző (lesz még egy előadás júniusban!) meglepődhessen és élvezhesse, ahogy a fordulatok egymást követik.

Nagyon előnyös egy operánál is, ha azt érzi a néző, hogy végig lekötik, izgalomban tartják - emiatt se volt rossz másnap is visszamenni, és megtapasztalni azt, hogy mi van akkor, ha már beavatott állapotban ül be valaki, hogyan hat a mű. Másodszorra már nem az újdonság varázsa érvényesül, hanem a ráismerés öröme, illetve a rácsodálkozás apró különbségekre. Egy előadás minden alkalommal más és más, még ugyanannak a nézőnek is.

A 45 perces egyfelvonásos két részre tagolódik. Először két lánytestvér párbeszédét látjuk apjuk temetése után, majd egyikükét egy titokzatos férfival, aki ezen a temetésen jelen volt. A két jelenet alatt feltárul a múlt, a lányok viszonya egymáshoz, apjukhoz, illetve minderről még további információ a birtokunkba jut az idegen kívülálló nézőpontjából, és azt is megtudjuk, hogy mi mindenre képes egy ember azért, hogy felhívja magára a figyelmet. (Ez utóbbiba beleborzonguk.)  A pszichothriller megnevezést én adtam a műnek, mert a hangulata leginkább erre a műfajra emlékeztetett. Nemrég láttam két hasonlót (A lepkegyűjtő, Tortúra), a műfaj kedvelőinek ezeket tudom ajánlani, prózai változatban.

A díszlet oldalsó része azonos a másik egyfelvonásoséval, de ez jóval reálisabb tér és ebben is a szürke szín dominálja  a hátteret. Egy polgári ebédlő képe az amit látunk. Az egész előadásra jellemző a tapéta, amely messziről, vagy ha nem nézzük meg alaposan, csipkemintának néz ki, de ha igen, akkor látjuk, hogy egy nagy ízeltlábú rajza.

Ami érdekes, a három szereplő játéka és egymáshoz fűződő viszonya.

Számomra a legfőbb kérdés minden előadás kapcsán, hogy érzem-e a játszók közti kapcsolatokat, vagy sem. Ha igen, akkor lényegében mindegy, hogy milyen a rendezői koncepció, valószínűleg működik az előadás.

Jelenleg ennek a rendezésnek ez volt a legfőbb értéke, hogy a remekül választott szereplők valóban éltek külön-külön is, és együtt is. Láttuk ebben a részben és a másik egyfelvonásosban, hogyan változik a szereplők viszonya egymáshoz, sokszor megfordul, hogy éppen ki van fent és lent.

Szalontay Tünde az idősebb testvér, akinek sminkjén is érezhető, hogy megviselte az élet, vannak lelki problémái és az apa temetése régi traumákat elevenített fel benne. Törékeny, sérülékeny, folyton a poharába kapaszkodik és elhisszük, hogy könnyen befolyásolható - testvére hozzá képest életerős és eleven, szinte túlságosan is az. Néhány jelenetüknél stroboszkópot is használnak, ezek különösen precízen vannak koreografálva, és ezekben egészen világossá válik a színész táncos háttere, minden rezdülése, gesztusa, egész testtartása beszédes. Jó gondolat volt a szerzőtől, hogy az egyik szereplő beszéljen végig prózában, a kontraszthatás így teljes. Szalontay Tündét évtizedek óta nézem, így pillanatnyi kétségem sem volt affelől, hogy bele fog tudni illeszkedni egy operaelőadásba. Színpadi jelenléte nagyon erős, és érzékenyen reagál mindenre, amit a partnere mond.

17038871 10154409442058181 3709780354420010681 o

Sándor Csaba az idegen férfi, aki az apa temetésén jelenik meg, később persze megtudjuk, hogy nem akkor először került kapcsolatba a családdal. Összetett karakter, akinek cselekedeteit sérelem, kisebbségi érzés motiválja és az ezekből fakadó bosszúvágy. Ő is nagyszerű választás a szerepre, elhisszük azt is, hogy valakinek megakad rajta a szeme, mert olyan vonzónak találja, és azt is, hogy képes arra, hogy a háttérbe beleolvadjon és észre se vegyék. Immár második évada nézem különféle szerepekben és most is megfogott az, ami korábban is: ugyan operaénekesről van szó, nem prózai színészről, de mégis igazán természetesen van jelen a színpadon, manírok nélkül. Ehhez a jelenethez nagyon is kell ez az erős jelenlét, a kifejező mimika és jól érvényesül szép basszbariton hangja is.

17039007 1972284429660985 2438500360049834662 o

Míg az említett két szereplő egymás után lép színre, a Ducza Nóra által játszott fiatalabb testvér az, akit mindkettővel látjuk beszélni. Ő a központi szereplő, neki van a legtöbb énekelnivalója, ő mozgatja a cselekményt is. Ha az énekesi teljesítményénél tartunk, helyenként egészen nyaktörő mutatványra kényszerül és bravúrszerep az, amit előad. Egészen szenzációs, ahogy megszólaltatja - "fantasztikusan tud énekelni" - ÉS meg is jeleníti a figurát, akinek a józanságában egyre kevésbé vagyunk biztosak, ahogy halad a cselekmény. Egészen különleges, ahogy tágra nyitott óriási kék szemeivel felénk fordul. Ami sajnálatos, minden további mondat, ami az alakítását írná le, egyben el is árulna valamit a fordulatokból, amelyek mindvégig a szereplők viszonyait mélyítik.

17039348 1972282836327811 5210360935449497979 o

Az előadás története valóban alkalmas arra, hogy sokkhatást okozzon, mert ugyan gyakran találkozunk azzal, hogy valaki körmönfont módszerekkel, csalással, hazudozással, mások elárulásával szerez meg magának egy másik embert, de az egoizmus ennyire kendőzetlen formában ritkán nyilvánul meg, mint itt. Ugyan kicsit végletes szituációt látunk, morálisan elítélhető szereplőkkel, de a rendező gondoskodik arról, hogy minden karakter döntései mögött megmutassa az illető saját igazságát is, és így az előadás végén mindhármukat érteni véljük.

Az egész történet után, ha a megdöbbenésen túljutottunk, megállapíthatjuk, hogy az ember voltaképp nagyon szánalomra méltó, még azok is, akik ideig-óráig dominálni látszanak, és legjobban tesszük, hogyha mindezt felismerve inkább irgalomra hajlunk, nem ítélkezésre. Annak pedig csak örülhetünk, hogy láttunk egy jól megrendezett és jól előadott, igazán friss, valóban kortárs operát.

Címkék: Opera Zeneakadémia Szalontay Tünde Anger Ferenc Székely Kriszta Ducza Nóra Sándor Csaba Mezei Gábor Péter Hungarian Late Night

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr312330439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása