Az elmúlt négy napomat A bűvös vadász és a Mefistofele előadásainak nézése és nap közben a róluk szóló beszámoló megírása töltötte ki. Két jó előadás ez, nem bántam a ráfordított időt. Közben el is gondolkodtam, hogyan kellene szeptembertől a július 3-ára tervezett nyári leállás után újra elindítani a blogírást. Jön a negyedik évad.
Azt hiszem, hogy részben a nézett előadások számát is csökkentenem kell, illetve talán ráveszem magam a kötött hosszúságú (rövidebb) bejegyzések írására és feladom azt a szabályomat, hogy minden megnézett előadásról szó legyen. Van amit jobb, ha a feledés homálya borít. Lackfi János mondta nemrég egy interjúban, hogy az élet rövidebb annál, hogy minden rossz művet kritizáljon. Ez megfontolandó.
Ez a bejegyzés ezek után valóban e szándék körvonalázásán túl pusztán annak a dokumentálása, hogy a mai este a csütörtökinél is összeszedettebben ment le a Mefistofele, egészen a papírforma szerint, a korábbi technikai hibákat már elkerülve. Miután már talán összesen négy bejegyzésben is foglalkoztam a témával, így nagyon kevés az, amit még kiemelnék. (Aki hosszú beszámolót akar, A bűvös vadászról írtakat olvassa el, a mai is legalább hét oldal.)
A mai előadás után elgondolkodtam Mefisztó egy odavetett töredékmondatán, amelyben az utolsó felvonásban, a vég előtt Faustot "superbo pensier"-nek, azaz gőgös-büszke gondolatnak nevezi. És igen, ez jellemzi az egész életutat (ebben az operában és ebben a rendezésben!). Faust egészen végig megmaradt az ördög közreműködése mellett is a saját nyomvonalán, az egyéniségét nem vesztette el. Ez biztathat minket is, ez még sikerülhet.
Fekete Attila ma is igazán dinamikusan végigment a kiszabott úton és az előadás vége igazán katartikus lett. Palerdi András ördöge is tovább erősödött, érezhetően keményebb a fellépése a "házacskák közötti" jelenetében is. Létay Kiss Gabriella esetén akárhány újranézés esetén sem éreztem soha ingadozást. Berögzítette a szerepet és mindig azonos szinten el is énekli. Jó este volt ez, a Faust fesztivál utolsó előttije.
Zárójelben jegyzem meg: nagyjából tíz hónapon át ez az előadás volt a naptáromba beírva erre a napra, így talán nem tűnhet meglepetésnek, hogy ezt néztem, különösen annak a fényében, hogy előfordulhat az is, hogy többet nem lesz.
Mára ehelyett igazi grandiózus terveim voltak - mégpedig három elemű program. Schwajda György Lúdas Matyi adaptációjának megtekintése (1978-ban ez a darab volt, amit először láttam - a libák szemszögéből elmesélt történet), majd este Szabó Máté Don Giovanni rendezése - mégpedig olaszul, amely mindössze ma, egyetlen egyszer volt látható, szintén Miskolcon. Ezek után pedig szerettem volna a Bükkön átgyalogolni - Hollóstető-Eger viszonylatban, éjjel 11 után indulva. Nagyon jó kis projekt, mindenki láthatja. Még most éjfélkor sincs igazán hideg, működhetett is volna, majdnem telihold van ráadásul. Miért nem lett mégsem ez?
Tegnap este muszáj lett volna A bűvös vadász után egyenesen hazasietni, összekészülni és lefeküdni. Ehelyett kiütöttem magam, többek között éppen a blogírással. És még készen sem lettem az éjszaka folyamán. Így nem volt erőm elindulni, viszont még kora délutánig is csak (túl)írtam az előadásról szóló beszámolót.
Éppen ennek a napnak a tanulsága, amikor az élet helyett a múlt (az előző nap) dokumentálását választottam, arra indít, hogy a továbbiakban némi önkontrollt kifejlesztve heti 2-3 bejegyzésre korlátozzam magam a jövőben.
A másik ok, amiért leírtam ezt: ha van valaki, aki ezt most olvasta, és nem tartja egészen komplett őrültségnek ezt az opera+éjszakai túra gondolatot, írjon. Nemsokára opera-fesztivál Miskolcon, társaságban egész máshogy működhetne ez a program. Június 19-én 21h Trubadúr - ingyenes előadás, abban is Létay Kiss Gabriella énekel.
