Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Amikor a szeptemberi évadkezdést képzeltem magam elé, akkor négy eseményt vártam leginkább. Az első, az Örkény Kert beváltotta a várakozásaimat, sőt kissé túl is szárnyalta. Ugyanez mondható el a tegnapi napról is.

Ahhoz képest, hogy nemrég megfogadtam, hogy csökkentem a színházlátogatások számát, tegnap öt előadást néztem, négyet a hatéves fiammal és egyet a lányommal. Utólag visszanézve, mindegyikre érdemes volt beülni, örülök, hogy így alakult. Persze, a tegnapi napon aztán bőséges volt a választék: a Thália Vidéki Fesztiválja is beindult két fontos előadással (Pillangó, Utazás az éjszakába), amelyeket korábban láttam, illetve tegnap volt a Pozsonyi Piknik is. De muszáj szelektálni, mindenhol nem lehet jelen az ember, ezt tudomásul kell venni.

Mindkét előadás, amelyet a Kolibri fesztivál keretében láttam, önmagában is bőven elég lett volna egy napra, sőt akár egy hétre is a nyári kiéheztetés után, de mivel most volt alkalom, most néztem meg. Fabók Mancsi bábszínházáról (Vitéz László és Vas Juliska) és a Ciróka Hamupipőkéjél is kizárólag szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni. Egyik bábszínházat sem láttam sokszor, viszont ahányszor igen, mindig hosszú időre nyomot hagytak az előadásaik és számomra már a „Fabók Mancsi” illetőleg a „Ciróka” a biztos minőség jele, azaz, a továbbiakban már különösebb fontolgatás nélkül nézném őket, csak legyen rá újabb lehetőség. A Cirókának lesz két kecskeméti bemutatója még szeptemberben (Farkas és Piroska 14-én, Talált szív 28-án), aki arra jár, nézzen be. Ha valakit a bábszínház érdekel, akkor továbbá kiemelten ajánlom Mancsitól A székely menyecske és az ördög, a cirókásoktól pedig a Csomótündér és a Címzett: Anyegin című előadásokat is.

Délután a terveink szerint két egyfelvonásost is megnéztünk az Opera előtti Szfinx-teraszon, mégpedig Donizetti A csengő”-jét, illetőleg Menotti „A telefon”-ját. Utóbbinak tavaly volt a bemutatója, így utóbbi esetben biztosra mentünk. De örülök, hogy A csengőn is voltunk, sajnálnám, ha kihagytam volna. Még további három alkalommal (szept.13, 20,21) lehet ezeket az előadásokat ingyenesen megtekinteni. Akiben a legkisebb érdeklődés is van, menjen a helyszínre.

Az esti programot, az Operaház Szabadság Gáláját nem terveztem be előzetesen, mert alapvetően nem szeretem a gálákat. Csak a hét közepén olvastam el a szereposztást, és ez alapján döntöttünk a részvétel mellett. 

Miután túl jó volt mind az öt előadás, viszont érzésem szerint másfél oldalnál hosszabb bejegyzés elolvasását csak egy maroknyi mazochistától várhatok, sőt az még valószínűtlenebb, hogy komoly átfedés lenne a bábszínház ÉS az opera iránt érdeklődők között: így mind az öt eseményről külön-külön bejegyést írok. Lehet, hogy ennyivel is elintézhetném, de megérdemlik az alkotók, hogy foglalkozzam én is a munkájukkal. Bízom benne, hogy néhányan hisztek nekem és legalább egyet megnéztek a négy közül.

Nekem ez a tegnapi messze a legjobb napom volt a Csillagóra Gála óta, amely a tavalyi évadomat lezárta. Azóta eltelt 66 nap és most a biztató kezdés után azt remélem, hogy talán minden megy tovább a szokásos kerékvágásban…

Ma KFT-bál az Operában, folytatódik aVidéki Fesztivál a Tháliában. Utóbbi kitart az egész jövő héten is. Szeptember 14-én egy újabb Almási-Tóth András bemutató, A tenor. Ez az előrejelzésem, ezekről fog várhatóan szólni a jövő hét…

 

Címkék: Opera Kolibri Színház Fabók Mariann Ciróka Bábszínház

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr846677529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.