Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

június
23.

Katona - Kamra - Mártírok

iskola-dráma egy részben |  MakkZs  |  Szólj hozzá!

Miért is járunk színházba? Azért, hogy szembesüljünk mindennapi problémáinkkal, belenézzünk a színház által elénk tartott tükörbe, vagy azért, hogy elfelejthessük ideig-óráig a való világot? (Esetleg egyes színészek játékában gyönyörködni, esetleg pusztán sznobizmusból - vannak még más lehetőségek is persze.) A kérdés burkoltan vagy nyíltan felmerül és döntéseinkkel tudatosan vagy ösztönösen megválaszoljuk.

A Kamrába valószínűleg inkább az első ok miatt járhat valaki, azt gondolnám. Az, hogy a felvetett kérdés mennyire általános vagy speciálisan érint valakit, az megint egy másik kérdés.

Tanárként Mayenburg Mártírok c. előadására beülni részben megnyugtató, részben kellemetlen élmény. Megnyugtató lehet azért, mert azzal szembesülünk, hogy a mi "problémás" tanulóink a darab főszereplő diákjához képest könnyebben kordában tarthatóak, másrészt egész napos küzdelmek után kérdéses, hogy valóban akarunk-e még egy iskolai konfliktussal este is szembesülni. Nem elég-e nekünk a magunk baja is?

Legalább húsz éve rendszeresen eszembe jut a Sirályból az a Medvegyenkó által mondott gondolat, hogy "azt kellene megírni egy darabban, azután eljátszani színpadon, hogyan él a magamfajta tanító. De nehéz az élete, de nehéz!" Ez a darab ezt a vágyunkat nem tölti be, tényleg csak egy nagyon partikuláris kérdésről szól a darab.

A darab főszereplő diákja, akit Tasnádi Bence játszik, megtér és az egész világot a vallás szemszögén keresztül nézi. A Biblia a kiindulópontja, de nem kötődik egyik elfogadott egyházhoz sem. Nyilván kapaszkodót keres, és ebben megtalálja. Ehhez képest elég hamar eljut a tanait vitató biológiatanár megölésének gondolatáig. 

Az előadás utáni éjszaka az első három bekezdés megírásáig egyből eljutottam, de itt leálltam. Nagyon papírízű volt a dráma alaphelyzete, és gondoltam, hogy az ilyen előadásoknál érdemes várni, hogy mennyire erős az utóhatása. Június 5. óta néha eszembe is jutott, de inkább csak azért, mert nyomasztott e bejegyzés befejezetlensége. 

Ami több mint két hét után is biztosan állítható: a darab hiányosságait a színészek most is nagyrészt sikeresen kipótolják. Egy gyenge társulattal könnyen bukhatna az előadás, de a Katona színészei miatt ezt feltétlenül érdemes megnézni. Nagy Ervin tornatanára hibátlan, jellemzően hallgatásra, mások cselekedeteire való reagálásra kénytelen szorítkozni, de némán is érzékelteti a véleményét.Valószínűleg neki van a legélhetőbb hozzáállása az egész helyzethez, övé a "nem kell az egésszel fogallkozni" álláspont. Korábban Ervin jellemzően a legnagyobb férfiszerepeket játszotta a Katonában, nagyon gondolkodnom kellene, hogy egy ehhez hasonló kisebb karakter-alakításra visszaemlékezzek. Megy neki ez a feladat is, ahogy eddig tartóoszlopa tudott lenni nem egy produkciónak, most képes arra, hogy mezőnyjátékosként működjön. Egyébként erősen úgy tűnik, hogy Tasnádi Bence és a tanárnőt játszó Ónodi Eszteren kívül nincs is más, aki a többieknél jelentősebb lehetne. A szokásos módon erős a társulat, bár megint keveslem azt a szerepet, amelyet Kiss Eszter kapott. Nem túl hálás a szülői szerep, illetve túl sokat nem hoznak ki belőle. Takátsy Péter igazgatója szintén azt a benyomást erősíti, hogy sematikus ez a darab, nem Mayenburg főműve.

Az előadás után bő egy héttel én is megkaptam privát, amit inkább a színházban szerettem volna látni -  erős és megalapozott, jól felépített konfliktussal bíró iskoladrámát. (Pintér Béla tudna vele mit kezdeni, ha témahiányban küzdene, fel is ajánlanám neki.) Lehet, hogy ez a magán-előadás is az oka, hogy ezek után még kevésbé tudtam átérezni a Mártírok jelentőségét. Én a magam esetében csak annak tudtam örülni - mert a párhuzam azért eszembe jutott, visszagondoltam az előadásra -, hogy legalább szexuális zaklatással nem lettem meggyanúsítva. Ez is valami a mai világban.

Színlap

Címkék: Katona Nagy Ervin Tasnádi Bence Ónodi Eszter Takátsy Péter Kamra Dömötör András Elek Ferenc Mártírok Kiss Eszter

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr25346646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.