Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

május
11.

Mucsi már megint a bűn útjára lépett

Madách Színház - Betörő az albérlőm |  MakkZs  |  Szólj hozzá!

Csak nemrég láttam a Szkénében a Bivalyszuflét, melyben Mucsi Zoltán egy pénzbehajtó csapat tagjaként olajra lép a pénzzel és egy kis faluban bújnak meg. Ha valaki nem találná ki és fel nem merül benne, hogy a korábbi bejegyzésemet elolvassa, annak most megmondom, hogy Scherer Péter a főnök. A Madách viszont Mucsi Zoltánt  kérte fel egy betörőbanda (elvileg kamarazenekar) vezetőjének, aki azzal, hogy az ajánlatot elfogadta, most független színészből nagyszínpadi és kőszínházi művésszé lépett elő. 

A "Betörő az albérlőm" nagyon jelentős reklámtámogatást kapott. Van rádióreklám és rengeteg plakát is, muszáj tudomást venni az előadásról. Mucsi a Bárkában, a Centrálban, a Szkénében rengeteg előadásban játszik. Rendszerint a Nézőművészeti Kft tagjaként, de a Pintér Béla társulat vendégeként is. A Szkénében van "Kapa-bérlet" is ráadásul, amely az ő előadásaira volt váltható. Benyomásom szerint az összes futó darabja együtt, talán a youtube-on is nézhető Munkaügyek sorozattal együtt sem kapott ennyi figyelmet.

Minthogy én követem Mucsi minden fellépését a Csányi-féle Szentivánéji álom óta, úgy éreztem, hogy akkor is muszáj elmennem a Madáchba, ha ez a műfaj nem igazán az enyém. Rendszerint azt szeretem, ha egy előadás ébreszt bennem valamilyen gondolatokat, nem azért megyek színházba, hogy csupán kellemesen elnevetgéljek 2,5 órán keresztül. De Mucsira kíváncsi voltam és érdekesnek találtam azt, hogy fog egy ekkora nézőtér előtt játszani, amihez nincs hozzászokva. 

Sietek előrebocsájtani, hogy Mucsi a várakozásaimnak megfelelően viszi az előadást, amikor színen van (majdnem mindig szerencsére) nem unatkozunk, nem bántam meg azt, hogy beültem. Nagy gondolatok nem jutottak közben eszembe, csupán az, hogy mennyire jó, hogy ennyien nézhetik Mucsit, olyanok is, akik nem járnak a Szkénébe vagy más nézőművészetis előadásokra. Bízom benne, hogy sokan kíváncsiak lesznek rá, akik történetesen a Jancsó-filmekből sem ismerik és elmennek azokban az előadásokban is megnézni, amelyek történetesen jobbak. Ha ez megtörténik, akkor érdemes volt Mucsinak ezt a bohózatot bevállalni.

A másik dolog, amit le kell szögezni Mucsi darabbeli professzorával: "nincs átverés". Az előadás minden reklámja nyilvánvalóvá teszi, hogy egy kellemes vígjátékról van szó, nem ígértek művész-színházat. Mindenki azt kapja, amit várhatott. A színház korrektül teszi a dolgát.

Szente Vajk rendezéséhez kap egy nagyszabású díszletet (Horesnyi Balázs), ami egy házat belülről és kívülről is mutat, alapvetően eszünkbe juttatja, hogy jé, ilyen egy hagyományos díszlet. Én nagyon jól megvagyok az üres színpaddal, fekete függönnyel is, ha jók a színészek, de néha voltaképp jó nézni egy "szép" díszletet - bár önmagában nem ad nagy boldogságot. Ez a díszlet nem elevenedett meg nekem Hüvösvölgyi Ildikótól, nem öregasszonyos egy kicsit sem, a maszk sem segít ebben. Eszembe jutott egy néhány évvel ezelőtti Arzén és levendula előadás a Magyar Színházból, abban a két öregasszony valóban vitte az előadást (Béres Ilona, Csernus Mariann). Ezt az előadást Mucsi viszi mégis és a banda. A banda tagjai között ott van Hajdú Steve és Magyar Attila is, akiknek elég testhez álló karakter jutott, ha helyenként a szöveg lehetne szellemesebb is, de nézhetőek.  Mintha Budaörsön állandósították volna magukat, évek óta nem láttam őket semmiben. Szerednyey Béla és Nagy Sándor is beillett a csapatba. Mint vonósnégyes, szintén élvezettel adták a koncertet. Rendőrként kis feladat Pusztaszeri Kornélé, olyan volt, amilyen a nagy könyvben meg van írva.

A vonósnégyest körülveszi az előadás közepén egy csapat öregasszony, akit főleg férfiak játszanak, látnivalóan annál lelkesebben. Ez a jelenet visszaidézte a főpróba előtti pénztár előtti jelenetet, amikor a színház pénztárosa és a két titkár bőszen állta az ingyen jegyért tolakodó öregasszonyok rohamát. Nemrég összeszámoltam, 32 színház előadásait látogatom rendszeresen, de ilyen fokú tülekedés-nyomakodás sehol máshol nem látható. Mintegy 35 percen át figyeltem ezt az előjátékot és ezúton is kifejezem az elismerésemet, mert gyönyörű alakítást nyújtottak mindhárman.

Címkék: Madách Színház Mucsi Zoltán Betörő az albérlőm

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr365295602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.