Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Négy-öt alkalommal fordult csak elő velem az elmúlt húsz évben (korábban meg soha), hogy "kénytelen" voltam egy előadást másnap is megnézni, mert odaevett a fene.

Ma este a feltámadó szél arra indított, hogy 18.35-kor az egész napos töprengés után mégis elinduljak és ismét leellenőrizzem, hogy tényleg annyira jó-e a rendezés (Bagossy László munkája), hogy ezt a legnagyobb próbát is kiállja-e. Újranézés esetén már nincs meglepetés, várja az ember a poént. Másként hat az előadás.

Jelentem: megérte.

Sok új mozzanat feltűnik, a korábban említett, a színházszerűséget aláhúzó effektek még inkább felkeltik a figyelmet. (Nem említettem még, hogy a műszak a színház saját pólóját viseli és néha a kihangosított ügyelőt halljuk mi is...De van még számos más effekt, minden poént nem lőttem le - a Nádasdy-fordítás szóvicceit pedig egyáltalán nem, pedig a szövegért önmagában is megérné megnézni az előadást.)

Gálffi ma is jó formában volt, a politikusok (akarom mondani a nápolyi király és sleppje ) hangsúlyozottan unalmasak voltak.

Címkék: Örkény Színház Bagossy László A vihar Gálffi László

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr885106455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.